Sokan a tény elmagyarázása elõtt hipotézist állítanak fel vagy elméletet építenek fel, ám nem mindenki képes egyértelmû választ adni arra a kérdésre, hogy a hipotézis hogyan különbözik az elmélettõl. Egyesek úgy vélik, hogy ezek a kifejezések nemcsak közeli jelentőségűek, hanem felcserélhetők is. De valóban így van? Próbáljuk tisztázni ezt a filozófiai kérdést..
A hipotézis általános meghatározása
A tudományos vagy a mindennapi élet bármely tudását mindig előzi meg a vizsgált anyag megértése, megfigyelése és értékelése. Az ilyen mentális tevékenységet különféle feltevések és feltevések megteremtése kíséri, amelyek hosszú megfigyelések és tanulmányok eredményeként hipotézisvé válnak.
Hipotézis és elmélet nélkül nem született egyetlen megbízható tény vagy logikai következtetés. Ezen fogalmak nélkül még nem létezhet modern tudomány. A hipotézist világosan meg kell különböztetni a szokásos feltételezéstől, mivel a feltételezés csak találgatás, a hipotézis pedig egy tárgy vagy jelenség lényegére vonatkozó részben alátámasztott kitalálás. Más szavakkal: a hipotézis a tudás által alátámasztott feltételezés, amely további igazolást és bizonyítást igényel..
Az olyan fogalmak, mint például a sejtés vagy egy feltételezés, amelyet az emberek használnak a mindennapi életben, szubjektívek, gyakran az intuíción alapulnak. A hipotézis szintén feltételezés, de összetettebb fogalom, amely egy adott tárgy vagy jelenség tudományos ismeretein alapszik.
Megfigyeléseket, kísérleteket és egyéb manipulációkat kell végeznie, mielőtt előadnád az állását. A hipotézis mindig tartalmaz igazolást igénylő valószínű tudást. A hipotéziseket viszont két típusra osztják: az általános és a magán (működő) hipotézist. Az első a jelenség egészének okát vizsgálja, a második a jelenségnek csak egy konkrét oldalát magyarázza..Az elmélet általános meghatározása
Ha a hipotézist a gyakorlat igazolja, akkor ez megbízható elméletgé válik, de az elméletek néha csak relatív igazságokká válnak. Amikor új ismeretlen tényeket fedeznek fel, új hipotézist kell feltenni és így tovább.
Minden modern tudomány feltevésekből és sejtésekből származott, amelyek a legelején egyszerűen irreálisnak és mesésnek tűntek. Az idő múlásával, a megalapozott bizonyítékok felhalmozódásával, ezek a feltételezések tagadhatatlan igazsággá váltak. Így azok az elméletek, amelyekre az emberiség teljes tudományos tapasztalata és ismerete épül.
Az elmélet a tudományos gondolkodás legmagasabb formája, amely logikusan igazolja az egymással összefüggő tények rendszerét. Az elmélet nagyon bonyolult felépítésű, mivel magában foglalja az összes korábban ismert hipotézist és gondolatot. Az elmélet funkciói szélesebbek és jelentősebbek, mint a hipotézisé. Először is magában foglalja a terminológia fejlesztését, másodszor pedig egy integrált struktúrát hoz létre, amelyet egy közös kezdet egyesít, egyértelmű bevezetéssel és ésszerű következtetésekkel rendelkezik..
A hipotézis és az elmélet közötti főbb különbségek
A hipotézis és az elmélet közötti különbség az, hogy az első csak feltételezés, bár igazolt, és a második már egy megbízható tény, mivel kísérleteken, elemzéseken és más tudományos módszereken alapszik. Ha a feltett hipotézist abszolút bizonyítják, akkor ez elméletgé válik. Az elméletnek a hipotézissel szemben prognosztikai ereje is van, vagyis képes előre jelezni a vizsgált jelenség vagy tárgy különböző folyamatait.
Az elmélet nem csak sejtés, hanem sejtés, amelyet minden oldalról vizsgáltak, ellenőriztek, megvizsgáltak és az egész tudományos közösség elfogadott. A hipotézis csak egy közbenső szakasz az elmélet kialakításában. Egyszerű szavakkal: egy hipotézis feltételezhető, és egy elmélet már magabiztosan állítja és magyarázza.Nagyon gyakran ugyanazon témáról több hipotézis létezhet egyszerre a tudományos világban. Ebben az esetben mindegyiket megvizsgálják és ellenőrzik, az egyetlen helyeset kiemelik, és az összes többi állítást megcáfolják.
Az elmélet egy részletesebb és tágabb fogalom, amelyben a különféle tények az egész rendszer fontos elemévé válnak. Egy elmélet csak a logikai törvények keretein belül létezhet, mivel egyes ítéletei másoktól következnek. A hipotézist mindig megkérdőjelezhetjük, de az elméletet nagyon nehéz megcáfolni.
