A különbség a buddhizmus és a hinduizmus között

A buddhizmusnak és a hinduizmusnak közös gyökerei vannak. Mindkét vallás Indiából származik, genetikailag rokonok. Megalakulásának évszázados története során azonban a buddhizmus elnyeli a keleti nagyon sok nép hagyományait. Nemcsak vallás lett. Ez a megvilágosodás tantétele, de a megvilágosodást nem Isten végzi, hanem a saját szellemének elmélkedése által..

Cikk tartalma

• meghatározás
• összehasonlítás
• megállapítások

meghatározás

buddhizmus - monoteista vallás, a szellemi ébredés filozófiai doktrína, a megvilágosodott tanításai. Indiából származott, Kelet-Ázsiában alakult, és a világ egyik legnagyobb vallása..

hinduizmus - a legrégebbi politeista védikus vallás, a hagyományok és a filozófiai iskolák kombinációja, amelyek az indiai szubkontinensen kialakultak és terjedtek.

összehasonlítás

A hindu tanítások szerint az egész világ szamsara, az újjászületések végtelen sorozata, minden szomorú és mindennapi dolga. A világ illúzió. De a szamszarán kívül van egy valós, valós világ, amelyben az Abszolút uralkodik. A buddhizmusban minden figyelmet a saját szellem megfontolására összpontosítanak; a buddhizmusban nincs Isten.

A hinduizmus a lélek vallása, az Abszolútra törekszik. Isten és a lélek buddhizmusát elutasítja. Ez a rejtett ateizmus.

A hinduizmusban a személyiség végső célja az újjászületések karmikus láncának megszakítása, kitörés a szamszarából és az Abszolúthoz való kapcsolódás. Ez csak megszorításokon, önmegtagadáson és pszicho-edzésen keresztül lehetséges. A buddhizmus fő gondolata az élet középső úton történő áthaladása, az aszketizmus és az öröm között, mint két szélsőség. A középső út végső célja a Nirvana - a legfelsőbb kegyelem állapota.

A hinduizmusban a jó és rossz cselekedetek összegét egy korábbi újjászületésben karmának hívják. Egy adott kaszthoz való tartozás szintén alárendelt. Senki sem vitatja a sorsot. A hinduk számára a társadalmi egyenlőségre vagy a társadalmi igazságosságra vonatkozó felhívások legalább furcsának tűnnek. A szamszarán túlmenő menekülési esélyek a papok legmagasabb kasztjának képviselői. A buddhizmus mindenki egyenlőségének elvét tanúsítja abban a képességben, hogy megértse a legmagasabb kegyelmet. Nem üdvözli a társadalom kasztos eloszlását, kizárólag az egyénre és az ő tudatára összpontosítva.

A hinduizmus amorf, nincs egy alapítója, nem alkot egyetlen vallást egy bizonyos hitvallással, hanem sok olyan irányból áll, amelyeknek azonos gyökerei vannak, de gyakran ellentmondásosak egymással. A buddhizmusnak egyértelmű tanítása van, bár ez nem dogma, hanem a filozófiai tudás rendszere.

A hinduizmus az indiánok nemzeti vallása. Indiával való kapcsolat nélkül elképzelhetetlen. A buddhizmus nem nemzeti vallás. Nagyon eltérő kulturális hagyományokkal rendelkező népek fogadták el..

A buddhizmus szerzetesi szervezete megkülönbözteti ezt a vallást a szervezetében szétszórt hinduizmustól. A buddhistáknak megvannak a saját kulturális és oktatási központjai, ideológiájuk.

A társadalmi-politikai közömbösséget prédikáló buddhizmus a gyakorlatban óriási hozzájárulást jelentett a társadalom megszervezéséhez, etnopolitikai értékének tudatosításához. A társadalom, a politika és a történelem diametrális távolságot mutatnak a hinduizmus követői számára. A hinduizmus közömbös és megváltoztathatatlan. A buddhizmus dinamikusabb és nyitott megújulásra.

megállapítások

1. A buddhizmus monoteista, a hinduizmus politeista.
2. A hinduizmus legfontosabb célja az, hogy megszakítsák a reinkarnáció láncát, kitörjenek a szamszarából és egyesüljenek az Abszolútummal. A buddhizmus fő célja a Nirvana, a legfelsõbb kegyelem állapota.
3. A hinduizmus amorf, a buddhizmus világosan felépített.
4. A hinduizmus közömbös, zárt a változáshoz, a buddhizmus nyitott megújulásra.
5. A hinduizmus az indiánok nemzeti vallása, a buddhizmus nem nemzeti vallás.
6. A hinduizmus a kaszt elvét, a buddhizmus az egyenlőség elvét vallja.