A különbség a sajtótájékoztató és az eligazítás között

A tisztviselők - politikusok, üzletemberek, szakértők - kommunikációja a médiával olyan formátumban folytatható, mint sajtótájékoztató és eligazítás. Mik azok jellemzői??

Cikk tartalma

• Mi az a sajtótájékoztató??
• Mi az eligazítás??
• összehasonlítás
• táblázat

Mi az a sajtótájékoztató??

Sajtótájékoztató - Ez egy viszonylag nagyszabású esemény, amelyben meglehetősen nagy számú médiaesemény jelenik meg, amelyben a tisztviselő a sajtónak megjegyzéseket fűz különféle eseményekhez, válaszol az újságírók kérdéseire. A sajtótájékoztató időtartama körülbelül 1,5–2 óra.

A sajtótájékoztató fő feladata a tisztviselők véleményének a lehető legszélesebb körű terjesztése a lehető legtöbb médiában. Ez egyrészt hozzájárul ezen információk bizonyos társadalmi-gazdasági és politikai folyamatokra gyakorolt ​​hatásának hatékonyságához, másrészt pedig a média többé-kevésbé semleges értelmezését biztosítja. Azok a média, amelyek esetleg a tisztviselők saját maga általi értelmezését szeretnék feltenni, valószínűleg feladják ezeket az ötleteket, mert megértik, hogy sok más újság és magazin pontosan reprodukálja az információt, ahogy azt a sajtótájékoztatón bemutatták..

A tisztviselők és a vizsgált média közötti interakció formája azt jelenti, hogy az utóbbi nem csak a sajtótájékoztató idején kap információt, hanem azt megelőzően (bejelentések formájában) és azt követően is (sajtóközlemények, átiratok, kiegészítő és tisztázó kérdések cseréje formájában)..

A sajtótájékoztatókon a hangsúly a tisztviselıktıl kapott információk tartalmára, teljességére és közzétételének minıségére összpontosít. Ezért a megfelelő típusú rendezvényeken általában néhány témát megvitatnak - 1-2. Tekintettel arra, hogy a különféle médiumokból származó nagy számú újságíró kérdéseket tehet fel, akkor a felszólalók által nyújtott információk nyilvánvaló közlési szintje valóban meglehetősen magas.

Az események, például a sajtótájékoztatók lebonyolítása általában jelentős pénzügyi költségekkel jár. Ezért csak akkor van értelme ezeket megszervezni, ha a tisztviselőknek valóban fontos információkat kell bemutatniuk a közösség számára. Vagy ha például sajtótájékoztatót tart egy olyan személy, aki annyira híres, hogy a nyilvános megjelenés ténye sokkal fontosabb, mint amit ez a személy elmond a közönségnek.

Gyakran előfordul, hogy a sajtótájékoztatót olyan események egészítik ki, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak a tisztviselők és az újságírók közötti kommunikációhoz, de alkalmasak a megvitatott események témáira. Ezek lehetnek például vitaindító előadások, előadások, beszélgetések a szakértőkkel..

Mi az eligazítás??

eligazítás - ez az esemény, amelyhez hasonlóan a sajtótájékoztatón a tisztviselők és az újságírók közötti kommunikáció zajlik, ám a résztvevők száma szempontjából kevésbé kiterjedt és viszonylag rövid. Általános szabály, hogy az eligazítás legfeljebb 30-40 percig tart.

A sajtótájékoztatótól eltérően az eligazítás fő feladata elvileg bármilyen információ terjesztésének megkezdése a közösségben. Általában rendkívül tömör és monoszillabikus összetételben mutatják be, így a média képviselői nem tudták, saját maguk értelmezni, ha úgy döntnek. Ezért az eligazításon szereplő nagyszámú média nem a fő kritérium. Fontos azonban, hogy információkat továbbítsanak a tömegek számára, ezért örömmel fogadjuk, ha az érintett médiumok lenyűgöző közönséggel bírnak az olvasók, hallgatók vagy nézők számára..

A sajtótájékoztatónál ellentétben egy eligazításon a tisztviselők számos tematikus kategóriában bemutathatják a közösséget. Mivel nincs olyan feladat, mint ezen információk maximális nyilvánosságra hozatala, a tények meglehetősen felületesek lehetnek, de az újdonság miatt önmagukban értékesek.

Az eligazítás általában csak a tisztviselők kommunikációja a sajtóval. Semmilyen további esemény, például a sajtótájékoztatót kísérő esemény, nem kerül megrendezésre..

összehasonlítás

A sajtótájékoztató és az eligazítás közötti fő különbség az esemény megszervezése. Az első esetben a közösség részletes megismeréséről beszélünk a tisztviselők, szakértők és újságírók szempontjából, különös tekintettel egy többé-kevésbé ismert eseményre. A második esetben elsősorban a közösséget tájékoztatják bizonyos eseményekről, arról, hogy a közönség alapvető tényekkel látja el őket.

A sajtótájékoztató ritkán működik független információs eseményként. De az eligazítás ugyanúgy lehet. Ezt követően a tisztviselők által bemutatott információk alapján gyakran különböző megbeszélések alakulnak ki, részletesebb információkra van szükség - viszont olyan eseményeken, mint a sajtótájékoztató.

A különbség alapján a vizsgált események lefolytatása érdekében logikus különbséget tenni a sajtótájékoztató és az eligazítás egyéb szempontjai között - a résztvevők száma, a megvitatott témák köre, az időtartam.

Miután meghatároztuk a különbséget a sajtótájékoztató és az eligazítás között, rögzítjük a következtetéseket a táblázatban.

táblázat