A szél kiváló építőszer lehet, és dűnék és dűnék formájában elképesztő megkönnyebbülést hozhat a Föld felszínén. Ezek a formációk ugyanazon az alapon merülnek fel. De különbség van a dűnék és a dűnék között is..
Cikk tartalma
- meghatározás
- összehasonlítás
- táblázat
meghatározás
barkhan - a megnövekedett dombormű forma; mozgatható homokhegy, általában a növényzet nem rögzíti. A dűnának, akárcsak a dűnéknek, a kialakulása azzal a ténnyel kezdődik, hogy a homokzónában fújó szél kőre, fadarabra vagy más tárgyra botlik. Ezen akadály mögött homok szemcsék halmozódnak fel. Kicsi domb alakul ki, amely végül megvastagszik és növekszik. Fokozatosan a töltés félhold dűné válik. Ezen formációk közül sok folyamatos hosszú láncokká alakul..
dűnékdűne szintén fokozatosan alakult ki a szél hatására. Ez egy homokos magasság, amelyet gyakran növényzet borít. A dűnék és a dűnék akár 100 méterre is felnőhetnek, és néha sokkal magasabbak, mint ez a szint..
Dűnék a tartalomhoz ↑összehasonlítás
A dűnék és a dűnék közötti különbséget meghatározó tényező a homokos hegyek elhelyezkedése. A sivatagi formációkat dűnéknek, a föld más részein található homok domboknak pedig dűnéknek nevezik.
A homokképződések elhelyezkedése határozza meg a vegetáció jelenlétét vagy hiányát. Ha a dűnék száraz környezetben merülnek fel, akkor a dűnék a tengerparton, a tavak, folyók közelében, a sztyeppe-övezetben, azaz ott, ahol a víz a növényvilág képviselőinek létezéséhez szükséges, emelkedik.
hirdetésA növényzet gyakran a dűnék „szarván” (oldalsó részén) alapul, mivel nekik könnyebb áttörni egy olyan helyen, ahol a homok szintje alacsonyabb. Így a dűna szélei rögzülnek és középpontja a szél hatására mozog. Ennek eredményeként a dűna megfelel a szél középső részének konkáv oldalával. A dűnén, amelyet semmi nem rögzít, gyengék az oldalak, ezért leginkább mozognak, és a középső rész a szél felé néz konvex oldallal.
A szél képes teljesen homok dombokra mozgatni, mind az egyik, mind a másik típusú. De mi a különbség a dűnék és a dűnék között ebben az esetben? A növényzet ismét szerepet játszik. A dűnék, amelyek mentesek, sokkal gyorsabban mozoghatnak a sivatagban - évente akár száz méterig. A dűnék ugyanabban az időben akár két tíz métert is meghaladhatnak.
a tartalomhoz ↑táblázat
dűnék | dűnék |
A sivatagban alakult ki | A sivatagon kívül alakult ki |
Általában nincs növényzet | Kihajthat |
Konvex rész, szemben a szél | A széllel szemben a konkáv rész |
Gyorsabban mozogjon | Mozgás lassabban |