A különbség az idézet és az aforizmus között

A különféle szerzők okos (és néha nem nagyon) állításainak idézésére való hajlandóság a közelmúltban megszerezte a járvány jellegét. Nézze a közösségi hálózatokat - egyszerűen tele vannak különféle idézetekkel. Sokan még azt sem tudják, hogy az idézet hogyan különbözik az aforizmustól, és néha nem is látják a hangos mondat mögött mondott jelentés jelentését. Lássuk részletesebben, mi az aforizmus és mi az idézet.

Cikk tartalma

• meghatározzák
• összehasonlítás
• táblázat

meghatározzák

Mi az ajánlat? Ez egy kivonat a szövegből. Bármilyen méretű lehet. Fontos, hogy az árajánlat jogi státusát először hazánkban 1964-ben rögzítették az RSFSR Ptk. A 492. cikk kimondta, hogy megengedett más szerzők idézése munkájukban díj megfizetése nélkül, de a név és a vezeték kötelező feltüntetésével. Igaz, ha ez az idézet indokolt a munkájának céljaival..

Az idézet és az aforizmus közötti különbség az, hogy az utóbbinak nincs jogi meghatározása. Ez a szó leggyakrabban az eredeti lakonikus kijelentést jelenti, amelyet más emberek jól emlékeznek és ismételten reprodukálnak mind szóbeli, mind írásbeli beszédben. Lehet, hogy az aforizmának nincs szerzője, vagy annak szerzőjét több ember vitatja. Az aforizmus hossza általában három-öt szó.

Időnként az aforizmákat használjuk, nem tudva, hogy gyakran a szárnyas mondatok csak a felét ejtjük, míg a második fele 180 fokkal megváltoztatja az első értékét. Például a híres "12 szék" regény megjelenése után sokan elkezdték idézni híres "Mennyi ópiumot az emberek számára?" A műveltebbek utaltak Karl Marxra, akinek írásaiban valóban a "nép ópiuma" kifejezés szerepel. És nagyon kevesen tudják, hogy az eredeti Marx nem csak összehasonlítja a vallást az ópiummal (amely egyébként akkoriban volt a fő fájdalomcsillapító gyógyszer), hanem "szívtelen világunk szívének" is nevezi. Egyetértek azzal, hogy egy teljes kifejezés jelentése ellentétben áll annak fragmentumával, amely Ilf és Petrov irodalmi tehetségének köszönhetően népszerűvé vált..

összehasonlítás

Sokan hallották, hogy a hírközlési műsorszolgáltatók a forrást idézték, és a végére az „idézet vége” szöveget írták. A bejelentők az 1964. évi RSFSR Polgári Törvénykönyve által létrehozott jogi norma kidolgozásával foglalkozó törvények szerint járnak el. A Szovjetunió összeomlása után a hivatkozások használatát a következő jogalkotási aktusok szabályozzák (vagy korábban szabályozták):

• Törvény a szerzői jogról és a szomszédos jogokról;
• Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve (4. rész, 1274 cikk);
• Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének módosításai, amelyeket a 2014. március 12-én kelt, a 35-ФЗ számú szövetségi törvény vezet be.

Az idézés elsősorban az eredeti forrásra való hivatkozás és a beszéd nagyobb súlyának hangsúlyozása érdekében szükséges. Az aforizmus, ellentétben a régebbi „nővére” idézetekkel, inkább „könnyű”, és feladata kissé más. Az aforizmust a beszéd fényereje, képei, kifejezése adják. Nem állítja, hogy pontos, és szerzőjét gyakran lehetetlen megállapítani. És még egy, a fő különbség: idézet bármilyen állítás lehet, még ha hamis, ügyetlen is, vagy túl hosszú, az aforizmus egyszerű, rövid és fényes. Az aforizmus az aforizmus lényegét fejezi ki: egyszerű - nem jelenti primitív jellegét.

táblázat

Az alábbi táblázat összefoglalja, mi a különbség az idézet és az aforizmus között..