A reneszánsz és az új kor az emberiség fejlődésének legfontosabb időszakai. Mi jellemzi őket? Mi a különbség a reneszánsz és az újkor kora között??
Cikk tartalma
- Reneszánsz és az újkor kora: periodizáció és összehasonlítás tárgya
- Reneszánsz: alapvető filozófiai ötletek
- Az újkor kora: a filozófiai nézetek jellemzői
- összehasonlítás
- táblázat
Reneszánsz és az újkor kora: periodizáció és összehasonlítás tárgya
A reneszánszhoz szokás, hogy a XIV. Század eleje és a 17. század első fele közötti időszakot hozzárendeljük. Közvetlenül azután kezdődik az új idő. A reneszánsz és az új korszak összehasonlítását különféle kritériumok alapján lehet elvégezni, de a kutatók általában összehasonlítják az emberi fejlõdés ezen idõszakait a filozófiai gondolkodás fõ jellemzõi szerint. A humanitárius ismeretek terjedése, a kultúra, a gazdaság és a társadalom fejlődése Európában hozzájárult ahhoz, hogy a filozófiai gondolatok váltak az államok fejlődésének egy bizonyos időszakának fő jelei. Ezért pontosan összehasonlítjuk annak jellemzőit a reneszánsz és az új kor vonatkozásában..
a tartalomhoz ↑Reneszánsz: alapvető filozófiai ötletek
reneszánsz Gyakran átmeneti időszaknak tekintik a középkor és az újkor között, a tudósok és a teológusok megközelítéseként az ember világbeli szerepének megértésére. Az európai kultúra fejlődésének megfelelő korszakának filozófiai gondolkodásában a központi hely Istennek és az embernek tartozik. A reneszánsz tudósok és gondolkodók nagy figyelmet szentelnek az ember lényegének, munkájának, az állam és a társadalom életében való részvételnek a tanulmányozására..
A középkorban azt hitték, hogy a teremtést Istennek adják, és ez nem az ember előjoga. A reneszánszban a gondolkodók nézeteit olyan fogalmakkal egészítették ki, amelyek magában foglalják az ember mint a kreativitás tárgyát is. A megfelelő időszak filozófiai megközelítéseiben az az elképzelés uralkodott, hogy az embereknek jelentős szerepet kell kapniuk a kultúra, a politika fejlődésében, az infrastruktúra és a technológia fejlesztésében.
A reneszánsz filozófiájában fontos helyet foglal el az esztétika. A középkorban a szépséget és a kegyelmet isteni jelenségnek tekintették. Úgy véltek, hogy egy személynek nincs joga aktívan létrehozni őket. A reneszánszban azonban a filozófusok és a társadalom véleményét más fogalmak egészítették ki. Az embert a szépség és a kegyelem önértékelõ alanyának, az erkölcsi elvek hordozójának tekintették.
hirdetésÍgy a reneszánsz társadalom fejlődésének alapja az ember önfejlesztése, potenciáljának kiaknázása volt - a tudomány, a technológia, az önkormányzat szempontjából.
a tartalomhoz ↑Az újkor kora: a filozófiai nézetek jellemzői
K Új idő az a szokás, hogy azt a periódusot tulajdonítják, amely szinte közvetlenül a reneszánsz után kezdődött - a 17. század közepétől - és a 20. század elejéig tartott..
Az egyik az újkor gondolkodója, amelynek következtében a filozófiai ötletek fejlődtek a megfelelő időszakban, Rene Descartes volt. Ő a doktrína szerzője, amely kivételesen nagy hatással volt az európai kultúra és társadalom fejlődésére az újkorban. Az egyik legismertebb könyve, a módszer diskurzusa, 1637-ben, a vizsgált korszak elején íródott..
Descartes szerint a filozófiának meg kell felelnie az igazság kritériumainak, igazolhatónak kell lennie - még a kritikusok és a szkeptikusok számára is. „Azt hiszem, akkor létezem” egy kifejezés, amely Descarteshez tartozik. Az új korszak embere tehát gondolkodó, intelligens alany. Gondolásának alapjául a Descartes szerint a legalapvetőbb ötleteknek kell lenniük, amelyek rendszerint intuitív módon és meglehetősen könnyen észlelhetők az emberi elmékben. Ezután egyszerű ötletek alapján a levonás során már bonyolultabb fogalmakat lehet levezetni. Ezt viszont a gyakorlatban, élettapasztalattal, kísérletileg kell tesztelni.
Az új kor valójában egybeesik a megvilágosodással. Az egyik legfontosabb ideológiai trende a racionalizmus volt. Isaac Newton, John Locke és más új kor híres gondolkodói hozzájárultak az ilyen koncepciók kialakításához. A kérdéses korszak embere nemcsak a kreativitás, hanem a racionális alapelvek tárgya is. Ez az ember nem posztulátumokról szól, hanem ésszerű bizonyítékokról..
Az újkor korszakának a társadalom fejlődésének alapja a fejlődés volt - a racionalizálás és a dolgok, az emberi fejlődés alapelveinek ésszerű megértése iránti vágy miatt. Ez viszont hozzájárult a további tudományos és technológiai fejlődéshez, a kultúra fejlődéséhez, új ígéretes ötletek megjelenéséhez az önkormányzati mechanizmusok és az emberek politikai önszerveződésének végrehajtására is.
a tartalomhoz ↑összehasonlítás
A reneszánsz és az újkor közötti fő különbség a filozófiai gondolkodás szempontjából az, hogy a vizsgált időszakok első részében az embert a kreativitás és az esztétika tárgyának elismerték, amelyet Istentől, aki az ember alkotója, megtanult. A modern időkben az ember kreatív és esztétikai elvét ésszerű tudás egészítette ki, amelynek lényegét Rene Descartes tanulmányozta.
Miután meghatároztuk a reneszánsz és az újkor közötti különbséget periodizációjuk szempontjából, valamint a filozófiai gondolkodás jellemzői szempontjából, rögzítjük a táblázat következtetéseit.
a tartalomhoz ↑táblázat
reneszánsz | A modern idők kora |
A 14. század elejétől a 17. század első feléig terjedő időszaknak felel meg | A 17. század közepe és a 20. század eleje közötti időszaknak felel meg |
Ember - a kreatív és esztétikai alapelvek hordozója | Az ember - egy racionális kezdet hordozója |
A társadalom fejlődése az emberi önfejlesztés eredménye | A társadalom fejlődése az egyén önfejlesztésének jobb megközelítésének eredménye az önmaga és a világ ésszerű megértése révén. |