A fizikában többféle kategória létezik: vektor és skaláris.
Mi az a vektormennyiség??
A vektormennyiségnek két fő jellemzője van: irány és modul. Két vektor ugyanaz, ha modulo értéke és iránya egybeesik. Vektormennyiség jelöléséhez gyakran betűket használnak, amelyek felett egy nyíl jelenik meg. Egy vektormennyiségre példa az erő, a sebesség vagy a gyorsulás..
A vektormennyiség lényegének megértése érdekében geometriai szempontból figyelembe kell venni. A vektor egy szegmens, amelynek iránya van. Az ilyen szegmensek hossza összefügg a modul értékével. A vektormennyiség fizikai példája a térben mozgó anyagpont elmozdulása. Azokat a paramétereket, mint a pont gyorsulása, a sebesség és az erre ható erők, az elektromágneses mező, vektorméretekkel is megjelenítik.
Ha egy vektormennyiséget az iránytól függetlenül tekintünk, akkor meg lehet mérni egy ilyen szegmenst. De a kapott eredmény a mennyiségnek csak részleges jellemzőit fogja mutatni. A teljes méréshez az értéket ki kell egészíteni a irányított szegmens egyéb paramétereivel.
Van egy koncepció a vektor algebrában nulla vektor. Ebben a fogalomban egy időszakot értünk. A nulla vektor irányát illetően határozatlannak tekintjük. A nulla vektor megjelölésére félkövér aritmetikai nullát használunk..
Mi a skaláris mennyiség??
A vektorokkal ellentétben a skaláris mennyiségnek csak egy paramétere van - ez annak numerikus értéke. Meg kell jegyezni, hogy az elemzett értéknek lehet pozitív számértéke és negatív is.
Példa erre a tömeg, feszültség, frekvencia vagy hőmérséklet. Ilyen mennyiségekkel különféle aritmetikai műveleteket hajthat végre: összeadás, osztás, kivonás, szorzás. Skaláris mennyiség esetén az olyan jellemző, mint az irány, nem jellemző.
A skaláris értéket numerikus értékkel mérik, így megjeleníthető a koordinátatengelyen. Például nagyon gyakran ábrázolják a megtett távolság tengelyét, a hőmérsékletet vagy az időt.
A skaláris és a vektormennyiségek közötti fő különbségek
A fent leírtakból kitűnik, hogy a vektor és a skaláris mennyiségek közötti fő különbség az jellemzők. A vektormennyiségnek iránya és modulusa van, míg a skalárnak csak numerikus értéke van. Természetesen meg lehet mérni egy vektormennyiséget, mint például a skaláris, de ez a jellemző nem lesz teljes, mivel nincs irány.
A skalár és a vektor közötti különbség pontosabb ábrázolása érdekében példát kell adni. Ehhez olyan tudásmezőt veszünk, mint a klimatológia. Ha azt mondjuk, hogy a szél másodpercenként 8 méter sebességgel fúj, akkor skaláris értéket vezet be. De ha azt mondjuk, hogy az északi szél másodpercenként 8 méter sebességgel fúj, akkor a vektor értékéről fogunk beszélni.
A vektorok óriási szerepet játszanak a modern matematikában, valamint a mechanika és a fizika sok területén. A legtöbb fizikai mennyiség vektorként ábrázolható. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy általánosítsuk és jelentősen egyszerűsítsük a használt képleteket és eredményeket. Gyakran a vektorértékeket és a vektorokat azonosítják egymással. Például a fizikában hallani lehet, hogy a sebesség vagy az erő vektor.
A vektoralgebrai néhány képletet használják a tudomány olyan területein, mint:
- SOPROMAT.
- mozgástan.
- Sugárzás és elektromos világítás.
- Alkalmazott mechanika.
- hidraulika.
- Elektromos autók.
- Elméleti mechanika.
- fizika.
A vektorok és a skaláris értékek közötti különbség egyértelmű megértése lehetővé teszi a szakembereknek az összetett problémák megoldását és a felhasznált adatok részletesebb jellemzését.
