A joggyakorlatban megkülönböztetik azokat a jogi kategóriákat, mint a tilalmak és korlátozások. Mi a sajátossága ezeknek és másoknak??
Cikk tartalma
- Milyen tilalmak vannak az ítélkezési gyakorlatban??
- Milyen korlátozások vannak az ítélkezési gyakorlatban??
- összehasonlítás
- táblázat
Milyen tilalmak vannak az ítélkezési gyakorlatban??
Általános esetben az ítélkezési gyakorlatban alkalmazott tilalmat olyan törvény kötelező normájaként kell értelmezni, amely szerint a gazdálkodó egység (például egy személy vagy szervezet) a törvény által előírt esetekben nem jogosult semmiféle cselekvés végrehajtására vagy jogi kapcsolatok létesítésére. Ráadásul a tilalmat az érintett szervezet kérésére nem lehet felmondani - csak törvény által.
Például, a közszolgálatra vonatkozó normatív aktusok rendelkezéseivel összhangban a közszolgálatban tisztséget betöltő állami és költségvetési szervezetek szakemberei tilalmakkal rendelkeznek (ha azokat külön törvények nem érvénytelenítik):
- üzleti tevékenységek végzése;
- értékpapírok vásárlására jövedelemszerzés céljából;
- megszerezni ügyvéd vagy harmadik személyek érdekképviseleti státusát állami testületében;
- fogadjon el ajándékokat és egyéb díjazást magánszemélyektől és jogi személyektől, amelyeket a munkaviszonyon kívül kaptak;
- külföldre utazni a munkaviszonyon kívüli magánszemélyek és jogi személyek rovására;
- a munkáltató által biztosított források felhasználása a szolgáltatáshoz nem kapcsolódó célokra;
- a szolgáltatáshoz megszerzett bizalmas adatok nyilvánosságra hozatala vagy magáncélú felhasználása;
- nyilvános nyilatkozatokról, többek között a médiában, a hatóságok és vezetõik tevékenységével kapcsolatos témákról, ha az ilyen kompetenciák nem szerepelnek a köztisztviselõk feladataiban.
A köztisztviselőkre kiszabott tilalmak listája sokkal nagyobb - csak néhány példát vizsgáltunk meg. A köztisztviselőkre vonatkozó megfelelő tilalmak mellett számos korlátozást is meghatároztak. Megvizsgáljuk sajátosságaikat és e kifejezés értelmezését az ítélkezési gyakorlatban.
Reklám tartalma ↑Milyen korlátozások vannak az ítélkezési gyakorlatban??
Az ítélkezési gyakorlat korlátozásaival szokás megérteni a jogállamiságot, amely szerint egy adott szervezetnek - magánszemélynek vagy szervezetnek - nincs joga cselekedni vagy jogi kapcsolatot létesíteni, ha nem biztosítja, hogy státusza megfelel a megállapított követelményeknek, vagy ha bizonyos módon nem hajtja végre azokat. vagy egyéb tevékenységek.
Így a korlátozásokat elvben a jogviszonyok tárgya vonhatja fel (vagy legalábbis nagymértékben tőle függ, és nem a törvényváltozásoktól)..
Fentiekben a tilalmak példáit vizsgáltuk a köztisztviselõk helyzetével összefüggésben. Ha ebben a vonatkozásban korlátozásokról beszélünk, akkor ezeket felhívhatjuk:
- az állampolgár jogi képessége (ha rendelkezésre áll, akkor nem lehet köztisztviselő);
- az állampolgársághoz való hozzáférés megszerzésének eljárásának állampolgár általi elmulasztása (a közszolgálat alkalmazási feltételeként);
- a polgárok jelenléte olyan betegségben, amely akadályozza a közszolgálat átlépését;
- az Orosz Föderáció állampolgárságának visszavonása, mint a közszolgálat átadásának előfeltétele.
Ezt a korlátozások listáját ki lehet egészíteni a közszolgálati törvényben meghatározott egyéb kritériumokkal..
a tartalomhoz ↑összehasonlítás
A tilalmak és korlátozások közötti fő különbség az ítélkezési gyakorlatban az, hogy az előbbi elvben nem szüntethető meg a jogviszonyba lépő szervezet akaratával, az utóbbi pedig azzal a feltétellel, hogy a szervezet megszerezte a szükséges státuszt (például közszolgálat esetén állampolgárságot vállal) Oroszország), vagy elvégzi a szükséges intézkedéseket (például - állami titoktartási tisztviselői tisztviselővé válási eljáráson megy keresztül).
A joggyakorlat szempontjából természetesen sok hasonlóság van a tilalmak és korlátozások között. Tehát mindkettő olyan kötelező jogi normákon alapul, amelyek tiltják az egyik vagy másik személy bizonyos jogi kapcsolatok létesítését vagy cselekedeteket, amíg a tilalmak vagy korlátozások bekövetkeznek.
Miután meghatároztuk a tilalmak és korlátozások közötti különbséget az ítélkezési gyakorlatban, egy megállapítást egy kis táblázatban mutatunk be.
a tartalomhoz ↑táblázat
Tilalmak (joggyakorlatban) | Korlátozások (az ítélkezési gyakorlatban) |
Mi közös ezekkel?? | |
A joggyakorlatban szereplő tilalmak és korlátozások olyan kötelező jogi normákon alapulnak, amelyek szerint a gazdálkodó egység nem hozhat létre jogviszonyokat vagy végezhet bizonyos tevékenységeket, amíg a megfelelő tilalmak és korlátozások hatályban vannak | |
Mi a különbség közöttük?? | |
A jogviszonyok alapeleme alapvetően jogilag nem tudja megkerülni a számára a jogviszony létesítésére vagy cselekvésre vonatkozó tilalmát | A jogviszony alanyának alapvető lehetősége van megkerülni a jogviszonyba lépésre vagy a cselekvésre vonatkozóan megállapított korlátozást - ha megkapja a szükséges státuszt, vagy egyéb szükséges intézkedéseket megtesz |