A bevezetés egy diplomamunka bevezető része, amelynek írástudása és relevanciája a tanárok megítélik a hallgató tudását, aki azt írta. A nagyszámú szintaktikai, nyelvtani, központozási és szemantikai hibát tartalmazó bevezetést tartalmazó munkát azonnal visszajuttatják a végrehajtóhoz felülvizsgálat céljából. Ideje megtakarítása és a diploma bevezetésének helyes megírásához a hallgatóknak néhány hónappal annak átadása előtt gondolniuk kell a projekt végrehajtására.
Cikk tartalma
- A bevezetés fő elemei
- A projekt relevanciája
- Egy érettségi projekt problémájának megtalálása
- A tanulmány tárgya
- Kutatási tárgy
- A munka célja
- Kutatási célok
- hipotézisek
- Elméleti és módszertani alapok
- Kutatási módszerek
- A vizsgált kérdés tudományos újdonsága
- A munka gyakorlati jelentőségére vonatkozó adatok
- A kutatási eredmények bemutatásának lehetősége
- A projekt eredményeinek megbízhatósága és érvényessége
- A dolgozatban használt főbb kifejezések és rövidítések
- Fontos követelmények a bevezetéshez
A bevezetés fő elemei
A szakértők tudják, hogy a diplomaterv bevezető struktúrája több összetevőből épül fel. Az alább felsorolt tételek bármelyike nélkül a munka hiányosnak minősül. Ebben a tekintetben a hallgatóknak gondosan össze kell állítaniuk a bevezetést, és nem szabad kizárni a fő elemeket tartalmából.
a tartalomhoz ↑A projekt relevanciája
A relevancia általában a kutatás fontosságát az emberiség számára, a tudományos és gyakorlati fejlesztések prioritását a választott területen, a munka témájának fontosságát és sürgősségét jelenti. A sürgetõbb kérdések azok, amelyek a legfontosabb a modern társadalomban..
A szakértők szerint a relevancia fogalma 2 szempontból tekinthető meg. Tehát allokálj:
- a kérdés relevanciájának elméleti aspektusa. A téma elméleti oldala a tudományos ismeretek egy bizonyos területein magában foglalja a probléma előfordulását meghatározó helyszínek és okok tanulmányozását. A dolgozatot elkészítő kutató nem csak a korábban bekövetkezett tényleges eseményekről, hanem új tényekről is megismerkedik, amelyek lehetővé teszik a tárgy értelmezési határainak kibővítését;
- a kérdés relevanciájának gyakorlati aspektusa. Ez a szempont felelõs azon gyakorlati feladatok megtalálásáért, amelyek nem hajthatók végre az elõadónak feltett kérdés tudományos kutatása nélkül. A kiválasztott témát tanulmányozó hallgató elemzi annak hasznosságát alkalmazott értelemben. Megvizsgálja a tanulmányozott rendelkezések alkalmazását az orosz és a külföldi állampolgárok különféle életterületein, például a vállalkozás, a reklám vagy a pszichológia területén. A hallgató azonosítja a téma szűk problémáit, összekapcsolja annak fejlõdését a közélet jelenlegi politikai, társadalmi és gazdasági feltételeivel.
Egy érettségi projekt problémájának megtalálása
A bevezetés fontos része a problémák és ellentmondások azonosítása a vizsgált témában. Miután megtalálta a probléma pontját, a hallgatónak különféle szempontokból kell megvizsgálnia azt, és a diplomaterv végén konkrét gyakorlati intézkedéseket kell javasolnia a létező ellentmondások kiküszöbölésére és a meglévő hibák kiküszöbölésére..
hirdetésA projektvezetőnek meg kell tudnia, hogy a tudomány elegendő módon megvizsgálta-e a választott problémákat, és milyen módszereket kínál a pontatlan kérdések megoldására a kialakulásának ebben a szakaszában. A hallgatónak nehéz feladattal kell szembenéznie a vizsgált téma fő ellentmondásaival. Ellentmondások és hiányosságok találhatók a kutatási folyamatban:
- a tudományterület kialakulásának története;
- különféle tudósok és szakemberek nézetei;
- a téma mindenféle értelmezése különféle elméleti iskolákban;
- a közvélemény összehasonlító elemzése;
- modern társadalmi-kulturális trendek.
A téma problémáinak meghatározásában fontos szerepet játszik annak relevanciája. Arra kell törekedni, hogy az ellentmondások megoldása konkrét gyakorlati előnyöket (előnyöket) hozhasson a társadalom számára, megkönnyítse a népesség bizonyos csoportjai számára az életet, és egyszerűsítse az általánosan elfogadott mechanizmusokat..
A problémák elemzésekor a hallgatóknak azt tanácsolják, hogy tartsák be a következő hasznos tippeket:
- a kérdés tanulmányozása során világosan meg kell különböztetni az ismert és megerősített tényeket, amelyek nem ellentmondnak a tudománynak, és az új információkat, amelyek problémát jelentenek;
- tanácsos alaposan elemezni a probléma szerkezetét, elválasztani a fontos, gyakorlatilag hasznos és jelentős információkat a jelentéktelen és másodlagos adatoktól;
- meg kell határozni a vizsgált probléma mértékét. A kényelem kedvéért strukturálhatja a kérdést úgy, hogy különálló összetevőkre bontja. Így a hallgató rövid idő alatt képes nagy mennyiségű információt összegyűjteni és érthető formában bemutatni;
- vázolja fel a tanulmány általános céljait és céljait, az azonosított prioritásokkal összhangban.
A tanulmány tárgya
A munka tárgya megfogalmazása minden diplomamunka elválaszthatatlan része. A tárgy lehet a társadalmi kapcsolatok és a problémát okozó folyamatok. Egy tárgy csak általánosítható, konkrét jelenségek, intézmények és tények azonban nem..
a tartalomhoz ↑Kutatási tárgy
A tárgy felismeri a tárgy pontosabb és specifikusabb aspektusait, feleit, tulajdonságait vagy tulajdonságait. A kutatás tárgyának egyértelműen tartalmaznia kell egy problémát, relevánsnak és hasznosnak kell lennie..
Így elmondhatjuk, hogy a tárgy és a tárgy aránya megfelel az általános és az egyedi aránynak. Az objektum mindig szélesebb, mint az objektum. A kutatás tárgya mindig az általános tárgy szerves része. Ha a tudomány lehetővé teszi a tárgy rövid megfogalmazását, akkor a tárgy leírására sokkal pontosabb jelölés használható.
Példaként példaként megemlíthetjük azt a esetet, amikor kriminológiában dolgoztunk ki a fiatalkori bűnözők magatartásáról. A kutatás tárgya a bűnözők személyazonosságának elismert ismerete. A tanulmány tárgyát a 18 év alatti bűnözők magatartásának megkülönböztető jellemzőinek meghatározására szolgáló szabályoknak kell tekinteni..
A következő video oktatóanyagból további információt szerezhet a tárgy és a vizsgált tárgy között:
a tartalomhoz ↑A munka célja
A munka célja a tanulmány tárgya alapján kerül meghatározásra. Általánosságban elmondható, hogy a cél a munka eredményének elképzelése, azaz a hallgató kutatási tevékenységének vége. A cél előre meghatározza a tanulmány után levont következtetéseket, a vizsgált elméleti modelleket, szerkezeteket és technikákat, új jelenségeket okoz. A célt prioritást élvező kutatási területnek tekintik.
Ajánlott, hogy a hallgató számos általános főnév használatával fogalmazjon meg egy célt. Például főnevek, például tanulmány, meghatározás, azonosítás, fejlesztés és leírás. A főnév jelzése után egy mondatnak kell követnie, amely egy kutatási tárgyra vagy tárgyra utal.
Kutatási célok
Feladatok - a cél elérésének eszközei. Ezek a lépések sorozatát képviselik, amelyeket meg kell tenni a tárgy tanulmányozásával kapcsolatos munka végső eredményének elérése érdekében. A feladatoknak világos és tömör konfigurációval kell rendelkezniük, a kétértelműség és a bizonytalanság nem megengedett.
a tartalomhoz ↑hipotézisek
A hipotézisek a tudósok elméleti ismeretek alapján tett tudományos feltételezéseit tartalmazzák. A hipotézisek csak azokat a feltételezéseket tartalmazhatják, amelyek bizonyítatlan és meg nem cáfolt tudáson alapulnak. Ugyanakkor a valódi hipotézisnek az érvelés töredékét kell tartalmaznia. Ez azt jelenti, hogy tudományos hipotézist nem lehet következtetni bizonyított ténybeli bizonyítékok felhasználása nélkül..
Az előadó által a dolgozat bevezetésében megfogalmazott hipotézisnek helyesnek és a lehető legegyszerűbbnek kell lennie. A munkába lehetetlen belefoglalni a túl triviális és nyilvánvaló hipotéziseket, amelyek nem tartalmaznak tanulmányozandó és megoldható problémákat.
A hipotézis tartalma információkat tartalmazhat a társadalmi kapcsolatok okairól, kapcsolatairól és törvényeiről. A tézis hipotézisei figyelembe vehetik a vizsgált objektum egyes elemeit, valamint leírhatnak és magyarázhatnak néhány, a témához kapcsolódó tényt. A hipotézis tartalmába be lehet vonni azokat az okozati összefüggéseket, amelyek meglévő ellentmondások kialakulását provokálták.
a tartalomhoz ↑Elméleti és módszertani alapok
A bevezetés ezen alapszakaszának célja a diploma szerző elméleti irányultságának leírása. A hallgató felhívja a figyelmet a kutatás tárgyát képező fő tudományos koncepciókra. Meg kell adnia a téma problémáinak elemzésének irányát és igazolnia kell választását.
a tartalomhoz ↑Kutatási módszerek
Az oklevelet előkészítő hallgatónak le kell írnia azokat a módszereket, amelyekkel a kiválasztott téma tanulmányozásának eredményeit elérte. Minél több módszert alkalmazott az előadó a munka során, annál objektívebbnek tekintik annak eredményét. A tárgy különböző kutatási módszerei lehetővé teszik, hogy minden szempontból figyelembe vegyük, figyelembe véve a meglévő tulajdonságokat és ellentmondásokat.
A tanulmány kezdeti szakaszában a diplomaterv empirikus módszertant alkalmaz. Összegyűjti az elméleti anyagokat, felméréseket végez, megfigyeléseket végez. A tudományos adatok összegyűjtése után elemzi az információkat, összehasonlítja azokat, modellezi a lehetséges helyzeteket és körülményeket, tanulmányozza a statisztikai adatokat.
A vizsgált kérdés tudományos újdonsága
Ezt a bekezdést kitöltve a vállalkozó új, nem szabványos szempontot rögzít a meglévő problémákra.
Összekapcsolhatja a kérdést a jelenlegi társadalmi jelenségekkel, például a katonai eseményekkel, a kulturális trendek változásaival.
a tartalomhoz ↑A munka gyakorlati jelentőségére vonatkozó adatok
A jelentőség a tanulmány tényleges alkalmassága. A fontosságot leírva a hallgató meg akarja mutatni, hogy mennyire fontos a választott tantárgyak kutatása a társadalom fejlődése szempontjából.
A bevezetés e részének elkészítésekor kerülni kell azokat a homályos kifejezéseket, amelyek nem tartalmaznak kifejezett szemantikai terhelést. Sokkal jobb konkrét ténybeli körülményekre, következtetésekre és az élet optimalizálásának módjaira összpontosítani.
a tartalomhoz ↑A kutatási eredmények bemutatásának lehetősége
Üdvözlendő a tudományos felfedezések felhasználásának konkrét módjainak feltüntetése. A gyakorlati jelentőség nem értékelhető, ha az eredményt nem lehet a gyakorlatban megvalósítani és a közönségkapcsolat bizonyos területeinek javítása érdekében megvalósítani.
a tartalomhoz ↑A projekt eredményeinek megbízhatósága és érvényessége
A végzős hallgatókat csak megbízható és ésszerű eredmények érhetik el, ha bizonyított módszereket alkalmaznak. Ha megbízhatatlan adatelemzési módszereket használ, a végeredmény megbízhatatlan lesz.
Fontos, hogy a vállalkozó kutatási eredményei ne legyenek ellentmondásban a kezdeti elméleti információkkal és a logikai törvényekkel. A hallgató csak akkor képes azonosítani a megfelelő eredményeket, ha bevált módszereket használ a témák tanulmányozására, például a matematikai statisztikák módszerére.
a tartalomhoz ↑A dolgozatban használt főbb kifejezések és rövidítések
Bármely tézis bevezetésének tartalmaznia kell azoknak az alapfogalmaknak a listáját, amelyeket a hallgató az anyag bemutatásánál fog használni. A fogalmi eszközök és a rövidítések listájának bevitele megkönnyíti a projekt ellenőrzését, és segít megtudni, hogy az előadó mennyire helyesen választotta meg a kutatási témák útját.
Az alábbi videó az oklevél bevezetésének helyes megírásával kapcsolatos útmutatásokkal segít a diplomásoknak abban, hogy ne tévedjenek el a bevezetés felépítésének és tartalmának felépítése során.
a tartalomhoz ↑Fontos követelmények a bevezetéshez
Az egyetemeket végző fiatalok aggódnak a diploma bevezetésének írása iránt. A válaszra a hallgatóknak nemcsak meg kell tanulniuk a bevezetés elkészítésének alapelveit, hanem meg kell ismerkedniük az értékelés kritériumaival..
A dolgozat ellenőrzésére és értékelésére felhatalmazott oktató személyzet a következő mutatók alapján elemzi a projekt bevezető részét és magát a munkát egészében:
- A hallgatók tudományos munkáikban ismertetett témát tanulmányozó tudósokkal és híres szerzőkkel való kapcsolatok jelenléte a bevezetés során. Sok tanár megjegyzi, hogy a tekintélyes kutatók nevének, a tudományos cikkekre és monográfiákra mutató hivatkozások, a tudósok véleményének rövid ismertetése a szövegben mindig plusz egy értekezés. A kiválasztott elméleti kérdés keretében feltüntetett kiegészítő információk bizonyítják a szerző érdeklődési körének széles körét és elméleti előkészítésének magas szintjét..
- A bevezető rész által elfoglalt nyomtatott oldalak száma. A tény az, hogy a hallgató nem tartalmazhat minden szükséges bemeneti adatot a kutatás témájáról 1 oldalon. Ezért az értékelők nem bánják, ha a bevezetés teljes mennyisége 3–5 oldal.
Annak érdekében, hogy az anyagot a lehető legpontosabban és részletesebben mutassuk be, fontos, hogy ne túlzásba lépjük. Az 5 oldalnál hosszabb bevezetést túl nehézkesnek és hosszúnak tekintik. Ajánlott csökkenteni. A bevezető rész általános szövegének csökkentése érdekében az előadó a komplex mondatokat egyszerűbb és hozzáférhetőbb mondatokkal helyettesítheti.
- A diplomatervezet bevezető és befejező részének való megfelelés. Mint tudod, a bevezetés szükséges a projekt tárgyának, tárgyának, céljainak és céljainak rögzítéséhez. A következtetés leírja, hogyan történt a tárgy tanulmányozása, milyen következtetésekre jutott a munka szerző..
A következtetés megfogalmazásakor támaszkodni kell a bevezető rész tartalmára. Ha a bevezető és a befejező rész ellentmond egymásnak, ez azt jelenti, hogy a hallgató nem jutott a választott téma egyetlen, általános megértéséhez, és nem tudta megfelelően elemezni. Összegezve, az előadó megerősítheti vagy megcáfolhatja a bevezetésben felvázolt hipotéziseket, a problémák elméleti és gyakorlati kutatási folyamatában levont következtetések alapján.
