Mégis úgy tűnik, hogy nem olyan régen az oroszországi felsőoktatás egy speciális, „szovjet” rendszer szerint épült: az összes létező egyetem 5-6 évig képzett hallgatókat az úgynevezett speciális programok szerint, majd a hallgatók megnyitották az utat a végzettség megszerzéséhez. 2009 óta hivatalosan elindult egy kétszintű oktatási rendszer az Európában és Észak-Amerikában elfogadott 1999. évi Bolognai Nyilatkozat elvein alapuló kétfokozatú oktatási rendszer. Ez a rendszer két szintből áll - egyetemi és egyetemi hallgató.
Cikk tartalma
- meghatározás
- összehasonlítás
- megállapítások
meghatározás
egyetemi - a felsőoktatás első szakasza, amelynek végén oklevelet szerezhet, amely feljogosítja a jogtanácsos folytatását.
bírósági hivatal - a felsőoktatás egyik szakasza, amely az egyetemi programot követi, és lehetővé teszi, hogy speciális ismereteket szerezzen egy adott irányban.
a tartalomhoz ↑összehasonlítás
A főiskolai végzettség a felsőoktatás első, kezdeti szakaszára vonatkozik. Bármely általános iskola végzettsége beléphet ebbe. A hallgató négyéves alapképzésen teljes mértékben tanulmányozza az általános oktatási tudományágokat és a választott specializáció alapjait. A főiskolai diploma bizonyítja a teljes felsőfokú végzettséget. Vele lehet munkát szerezni, vagy tovább folytathatja képzését, de más szinten - az igazságszolgáltatásban.
A Master a felsőoktatás következő, második szakasza. Itt szakemberek képzésére kerül sor, akik elsősorban a kutatási tevékenységekre koncentrálnak: a hallgatók arra törekszenek, hogy fejlesszék a tervezési és elemzési készségeket. A bírói testület versenyen alapulhat. A képzés két évig tart, ezt követően jelentkezhet posztgraduális tanulmányokra vagy munkába állhat. Úgy gondolják, hogy mesterfokozattal könnyebb karriert készíteni egy tekintélyes külföldi társaságban.
Érdekes módon nem szükséges közvetlenül a diploma megszerzése után beküldeni a bírókat. Ezt egy idő után meg lehet tenni, ha kívánatos lenne egy szűkebb specializáció megszerzése, vagy akár a tevékenység típusának megváltoztatása. Az egyik választott irányban alapképzővé válhat, a másikban mesterré válhat. Lehetőség van egy külföldi egyetemi mesterképzésben való részvételre is, a kifejezés egészére vagy egy részére.
A hatályos törvény értelmében mind az alapképzésre, mind a mesterre esélyegyenlőséggel kell egyenlő eséllyel pályáznia.
a tartalomhoz ↑megállapítások
- Az általános iskola bármely végzősje beléphet a főiskolai programba az egységes állami vizsga eredményei szerint, csak a főiskolai végzettséggel rendelkező személy kerül felvételre a bírói testületbe.
- Az egyetemi tanulmányok az elmúlt négy évben, és két év a végzettséggel jártak.
- Alapképzésben általános, meglehetősen széleskörű ismereteket és a választott szakterület alapjait szerezheti, egy szűk szakirányú kutatási elfogultsággal már a bírói testületben kezdődik.
- Az egyik választott irányban alapképzővé válhat, de a mester (ha szükséges) - egy másik irányban.
- Úgy gondolják, hogy a munkáltatóknak (különösen a külföldi munkavállalóknak) magasabb szintű diplomájuk van, bár törvény szerint mind az alapképzésre, mind a mesterre esélyegyenlőséggel kell számolni.
- A végzős iskolába csak mesterdiplomával léphet be.
