A költők mindig is romantikáztak a falvakba, ott voltak "a faluhoz, a pusztában, a Saratovhoz" inspirációt kerestek. És most sokan megpróbálják elhagyni a zajos várost, és közelebb kerülni a természethez (de lehetőleg nem messze a moszkvai körgyűrűtől). Igaz, hogy a táblákon nemcsak a "falu" szó szerepel, hanem a "falu" is. Elavult időtartam? Egyáltalán nem. Mindkét kifejezés meglehetősen modern, de gyakran helyettesítik egymást, ami nem teljesen igaz..
Az 1917. októberi forradalom előtt a falunak volt egy, de fontos különbsége a falutól: a faluban mindig volt templom. A falu általában több tucat udvarból állt, és nem volt plébánia. Egyébként a Dahl szótárban egy falut templom nélküli településnek jelölnek. A szó etimológiája szintén nagyon figyelemre méltó, a "dirva" -ból, azaz szántóföldből, kukoricából származik.
Falu OroszországbanA forradalom után a falusi tanácsok helyettesítették a templomot. Ezenkívül a falu nagy feldolgozóüzemekben, például malomban és fűrésztelepen működött. A mentősök a falvak előjoga is voltak. A szovjet időkben a falu fokozatosan elvesztette funkcióit. Számos feldolgozó vállalkozás "költözött" a városokba, és a Szovjetunió szabad területein megjelent egy új típusú település - városi település vagy városi típusú település. Ez volt a település típusa a falu és a város között, amely nem engedte a falu további fejlődését. A városi típusú falu abban különbözik, hogy a lakosság nagy része nem mezőgazdasággal, hanem más tevékenységekkel foglalkozik, például ugyanazzal a feldolgozóiparral. A lakosok száma általában nem kevesebb, mint három ezer ember. Az új típusú település kialakulásának köszönhetően a falu elvesztette jelentőségét. Akkor a falu és a falu felcserélhető fogalmakká vált..
További érdekes megkülönböztető tulajdonság a falvak és falvak nevének végződése. Hagyományosan, a falvak nevei -o zõvel végzõdnek, a falvakban pedig a végû vagy a mássalhangzók gyakoribbak. De a helynevek modern fejlesztésében a hagyományos végződések nem teljesen igazak.
Vitathatatlan tény az is, hogy minél csapdába esnek, annál inkább „falvak” és keletre fordulnak előnyt a „falu” név..
megállapítások
- A forradalom előtt a falut paraszti településnek nevezték, ahol volt egy templom, a falunak éppen ellenkezőleg, nem volt temploma.
- A falu több falut egyesített, egyfajta központ volt.
- A falvak kisebbek voltak, kevesebb udvarral és lakosokkal..
- Történelmileg a falvak nevének végződései voltak, a falvak nevei végződtek.
- Földrajzilag a csapda, annál gyakrabban hívják a településeket "faluba".
