A kronológiát mindig is sok kísérlet kísérelte meg. Az időmérés különböző módszereit vették alapul, a naptárak referenciapontként különféle vallási és politikai eseményeket vettek fel. Vannak holdnaptárok, amelyek a hold, a napsütés periodikusságán alapulnak, és amelyek alapján a Föld forgása a Nap körül keveredik. Nem is olyan régen, nevezetesen 1918. január 31-én, a Szovjetunió átváltott a júliai naptárról a Gergely-naptárra. Mi a különbség a júliai naptár és a Gergely-naptár között??
Cikk tartalma
- meghatározzák
- Vallási nézeteltérés
- Ugrás évek
- Az év kezdete
- megállapítások
meghatározzák
Julian naptár Bemutatták Julius Caesar uralkodása alatt, Kr. E. 45-ben, és tiszteletére nevezték el. Ezt a napközi naptárat, amely arra irányul, hogy az napéjegyenlőség egymást követõen áthaladjon, a császár bíróság csillagászai dolgozták ki..
A megjelenés oka Gergely-naptár a húsvét ünneplésével kezdődtek a nézeteltérések: a júliai naptár szerint ez a fényes ünnep a hét különböző napjaira esett vissza, míg a keresztények úgy gondolták, hogy a húsvétot csak vasárnap kell ünnepelni. A katolikus egyház vezetõjének, XIII. Gergely pápa parancsával 1582. február 24-én elkészítették és üzembe vették a grúz napi naptárat, amely valószínûleg megújult júliai naptár..
a tartalomhoz ↑Vallási nézeteltérés
Míg a Gergely-naptárat a Húsvét ünneplésének korszerűsítésére fogadták el, annak bevezetése megszakította az evangéliumi események sorozatát. Tehát az orosz ortodox egyház továbbra is az összes elmúlt ünnepet a júliai naptár szerint számolja, és nem az "új stílus" szerint.
a tartalomhoz ↑Ugrás évek
Mind az egyik, mind a második naptár egy szokásos évben 365 napból áll, és egy sziv évben 366 napból áll, amelybe 12 hónap tartozik, ebből 7 tartalmaz 31 napot, 4 hónap 30 napot, és február 28. vagy 29. nap, attól függően egy évtől. A különbség csak a szökőévek gyakoriságában van.
hirdetésA júliai naptár azt sugallja, hogy a szigorú évet háromévente megismételik a negyediknél. De ily módon kiderül, hogy a naptári év 11 perccel hosszabb, mint a csillagászati. Vagyis 128 évente egy extra nap jön létre. A Gergely-naptár emellett minden negyedik évet szivárgó évnek is tekint, kivéve azokat az éveket, amelyek 100-mal oszthatók, ha nem oszthatók 400-tal. Így egy további nap csak 3200 évre jön létre..
a tartalomhoz ↑Az év kezdete
A júliai naptár használata során az év kezdetét először szeptember 1-jén, majd március 1-jén határozták meg, amint mondják, őszi vagy tavaszi újévekben. Mindenesetre az év új szezondal kezdődött. A Gergely-naptár szerint az új év december 1-jén kezdődik, azaz a szezon közepén.
a tartalomhoz ↑megállapítások
- A júliusi naptár egyszerűbb a számoláshoz, de megelőzi a csillagászati évet.
- A Gergely-naptár a júliai naptár reformja után jött létre, és alapjául vették.
- Az ortodox egyház úgy véli, hogy a Gergely-naptár megzavarja a bibliai események sorozatát.