A büntetőjogi terminológiában gyakran felmerül az ilyen zavar: lehetetlen pontosan megkülönböztetni több hasonló összetételű bűncselekményt. A lopást és a rablást különösen gyakran összekeverik, mert ez a két illegális cselekedet formai jellemzői között különösen hasonlóak. Az első és a második esetben a jogellenes cselekmények ugyanazon tárgya a tulajdonjog.
E két cselekmény pontos megkülönböztetése azonban különösen fontos, mivel az eset megvizsgálásának folyamata nagymértékben függ a corpus delicti helyes meghatározásától. Például, ha az egyenértékben ellopott összeg nem haladja meg a másfél ezer rubelt, lehetségesnek tűnik a bűnös büntetőjogi (rablás) vagy közigazgatási felelősségre vonása - apró lopás miatt.
Tulajdonosi formák
Az illegális cselekmények tárgyának meghatározásának megkönnyítése érdekében tudnia kell, hogy a polgári törvényben háromféle tulajdonjog létezik:
- Magántulajdon - magánszemélyek (rendes állampolgárok) vagy jogi személyek vagyona.
- Állami vagyon - az állam ezen tulajdonsága, valamint az alanyai.
- Városok tulajdonai, vidéki települések vagy a település egyéb tárgyai.
Bármilyen típusú tulajdonjogba tartozik a szóban forgó ingatlan, az Orosz Föderáció törvényei szerint jogi védelem alatt áll.
Rablás és lopás: A kifejezések meghatározása
A lopás jogellenes cselekmény, amely: mások vagyona vagyonának titkos szándékos ellopása. Az intézkedés felelõsségét a cikk határozza meg A büntető törvénykönyv 158. cikke, amely leírja a bűncselekmény jellemzőit. Egy ilyen cselekedet lényege egy másik személy vagyonának észrevétlen, ingyen kihasználása. A bűncselekményt elkövető (14 éves korának elérésekor) előre ismeri azt a tényt, hogy az őt érdeklődő vagyontárgy (például pénz vagy háztartási gépek) egy másik állampolgárhoz vagy embercsoporthoz tartozik.
Abban az esetben, ha olyan tulajdonjogot rendelnek el, amelynek tulajdonosát nem azonosítják (tulajdonos nélküli), a cselekményt hűtlennek minősítik (másik név - önkényesség).
A rablás jogellenes cselekmény, amely: mások vagyonának szándékos elfoglalása. A cselekvésért való felelősség a cikk szerint kerül meghatározásra A büntető törvénykönyv 161. cikke. Felismerve, hogy cselekedeteit áldozatok vagy más személyek követik, az elkövető nem áll meg, hanem a „sötét” ügyét a végére hozza.
A rablás magában foglalja az ellopott vagyon megőrzésére irányuló bűncselekményeket is, ha a bűnösnek a tetteit mielőtt felfedték volna, mielőtt a személy a fenti vagyont elidegenítette..
Rablás és lopás: hasonlóságok és különbségek
Mindkét vizsgált bűncselekmény jellemzőinek szubjektív oldala több súlyosbító körülmény fennállására utal:
- A bűncselekményt több ember követte el előzetes összeesküvés útján.
- Az okozott károkat jelentősnek lehet nevezni..
- Bűncselekmény ismételt elkövetése.
Objektív jellemzõk szerint a jellemzõ mindkét vizsgált bűncselekményt másoknak anyagi károk elkövetésére, vagyonának eltulajdonítására hívják fel.
Az első és legfontosabb tényező, amely megkülönbözteti a vizsgált bűncselekmények összetételét szándék. Abban az esetben, ha az elkövető más személy vagyonának rejtett lopását akarta elkövetni, és a lopás tényét illetéktelen vagy sérült személyek észlelték, az elkövető felel a lopásért. Ha a bűncselekményt a bűncselekmény elkövetésének időpontjában feltárták, de nem szakította félbe a jogellenes cselekedeteket, akkor a bűncselekmény bűncselekményét a 3. cikk alapján vonják felelősségre. Büntető törvénykönyv 161. cikke (rablásért).
A második tényező, amely megkülönbözteti ezeket a bűncselekményeket, az ellopott vagyon érték kifejezése. Az Art. A Büntető Törvénykönyv 158. cikke előírja, hogy bűncselekményt ellophat csak akkor, ha vagyont jelentős összeggel (több mint 2,5 ezer rubel) lopnak el. A rablás esetén a lopás mennyisége nem különösebben fontos: meghatározása kizárólag nagy vagy különösen nagy mértékű..
Miben különbözik a lopás a rablástól??
- szándék. A lopás személy nem akarja, hogy észrevegyék. Ezért még akkor is, ha a bűncselekményt az ablakon keresztül nyomon követik a bűncselekmény elkövetése során, vagy ha cselekedeteit zárt ülésen hajtották végre, a büntetést az Art. A büntető törvénykönyv 158. cikke. A rablás sokkal veszélyesebb bűncselekmény, mert a bűnös személy meg akarja őrizni más személy vagyonát, függetlenül a tanúk rendelkezésre állásától..
- A helyzet. A rablás leggyakrabban erőszakkal történik, amely nem túl veszélyes más érintett emberek egészségére vagy életére, míg a lopás elvileg nem jelent erőszakot. Ha az elkövetőt ellopták a lopás során, de nem állította le a jogellenes cselekedeteket, a rablásért felel..
- felelősség. A törvény szerint a lopásért a legnagyobb büntetés egy év börtönbüntetést jelent, míg a rablásért két évvel több.
- Lopott vagyon összege. Ha jogellenes cselekmény minősül a Btk. 158. cikke alapján, vagyis lopásnak, akkor a lopás összegének küszöbértéke 2500 ezer rubel. Ha a cselekedet rablásnak minősül, akkor nincs érték „alsó sávja”. Mit jelent ez? Ez azt jelenti, hogy büntetőeljárást lehet kezdeményezni még egy ceruza vagy egy üres pénztárca nyílt elrablása esetén is..
