Az utóbbi években egyre több olyan vita merült fel, amelyben a „köztársaság” és a „régió” kifejezéseket használják. A helytelen értelmezés és megértés néha félrevezetheti az embereket, téves következtetésekhez vezethet a különféle politikai és társadalmi folyamatok értékelésekor. A cikk célja ezen fogalmak összefoglalása és megkülönböztetése között..
Miért van szükség egy köztársaságra?
A középkorban az államok fejlődése kormányzási mechanizmusuk fejlesztését tette szükségessé. Az akkori vezető gondolkodók megpróbálták felhasználni az ókori görögök és a rómaiak tapasztalatait demokratikus állami struktúra létrehozására. Ez azt jelentette, hogy vezetõi az emberek akaratával töltötték be posztjukat, szemben az isteni törvényekkel vagy a trón örökségével. Ez a köztársaság fogalmának fő tartalma.
Ma a világ államok túlnyomó többségében a republikánus kormányzati forma működik. Az államok minden egyes legfelsõbb testét egy bizonyos idõszakra az adott ország polgárai választják meg, akik teljes mértékben személyes és politikai jogokkal és szabadságokkal rendelkeznek. Szintén elterjedt az a gyakorlat, hogy a szuverén államok parlamentjei választják meg a hatóságokat. A hatalom öröklés útján vagy más nem választható módon történő átadásának módja kizárt.
A modern köztársaságok, az ókori római törvényekkel ellentétben, fő törvényeikben és alkotmányaikban egyértelmű szabályokat állapítanak meg a társadalom és az állam közötti kapcsolatra. Hangsúlyozzák az emberek által megválasztott hatalom reprezentatív jellegét.
Az államok alkotmányai rögzíthetik egységes vagy szövetségi felépítésüket. Az elsők között szerepel például Olaszország és Franciaország, utóbbiban Németország, az USA, az Orosz Föderáció, Svájc. A köztársaságok mint szuverén államok tagjai lehetnek az államok különféle unióinak, eltérő mértékű függetlenséggel..Ezek a dokumentumok kijelentik, hogy az emberek birtokolják a hatalmat, és hogy nincsenek kiváltságos csoportok és osztályok. A gyakorlat azonban azt mutatja, hogy azok a csoportok, akik a hatalmat és az anyagi jólétet koncentrálják, gyakran manipulálnak az emberekkel céljaik elérése érdekében. A kívánt eredmény eléréséhez társadalmi-politikai technológiákat és hatalmas pénzügyi forrásokat kell felhasználni..
22 orosz köztársaság
A köztársaságok különböznek a hatalom megoszlásában a legfelsõbb testületek között. Tehát egy parlamenti köztársaságban a hatalom elsősorban a parlamentben van, amely a végrehajtó testületet alkotja és kinevezi annak vezetőjét. A legmagasabb hatóságok közötti elnöki kapcsolatokban az ország elnöke szabályozza, aki:
- Kinevezi a kormányt.
- Törvénytervezeteket nyújt be a Parlamentnek.
- A külpolitikát kezeli.
- Ő a főparancsnok.
Vegyes köztársaságokban az elnök és a kormány széles hatalma általában erős. Ilyen államokban a kormány elszámoltatható a parlamentnek és az elnöknek. Néhány állami vallású országban teokratikus köztársaságokat hoznak létre, amelyekben a parlament és az elnök elszámoltatható a vallási vezető felé.
Mi a terület?
Oroszországban egy régiót nagy közigazgatási-területi egységnek hívják, amelyet a területek kezelésének és más társadalmi-gazdasági problémák megoldásának megkönnyítése érdekében hoztak létre. Ez a gyakorlat más országokban is előfordul. A régiónak nincs politikai függetlensége. Összességében a régiók a területi irányítási rendszer funkcionális elemét képezik.
Biztosítaniuk kell az adók és más kötelező kifizetések beszedését, és gondoskodniuk kell arról, hogy az állam más feladatait nem teljesítik a területén. Az Orosz Föderáció mellett régiók vannak Örményországban, Fehéroroszországban és Kazahsztánban. Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán, Ukrajna, valamint Banglades és Bulgária.
Az orosz birodalomban a régiók kialakulása a 18. században kezdődött. Idővel sokan átalakultak más területi-közigazgatási egységekké, vagy beépítették összetételükbe.
A polgárháború alatt a nacionalista mozgalmak fokozódtak, és megkövetelték a régiók egyesülését és autonómiáját. Ez ahhoz vezetett, hogy egyes területeket feloszlattak vezetésükben felmerülő konfliktusok vagy a szeparatizmus miatt. Később a régiók egy részét autonóm szovjet szocialista köztársaságokká alakították..A múlt század 30-as éveiben nagy területek jöttek létre. Eleinte felszámolták a felszámolt tartományokat. Ezután ezeket a területeket kisebb részekre osztották. Néhányat azonban eltörölték. Amikor a Nagy Honvédő Háború véget ért és egyes népeket deportálták szülővárosukból, a köztársaságok státusza csökkent, ahol a deportálás előtt éltek.
A krími autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot átalakították a krími területré, a csecsen-ingush Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaságot pedig Grozni területévé. Külön területek kaptak új neveket. Mások megszűntek, és egy idő után helyreálltak.
Ma Oroszországban a szövetség 85 alanyából 46-nek van régiói státusza. A 2000-es évek országában a régiók átalakulása régiókká, bővülő régiókká.
Milyen különbségek vannak?
A köztársaságok és régiók számos alapvető szempontból különböznek egymástól:
- A köztársaság az állami hatalom tárgya. A régiónak nincs politikai függetlensége.
- A köztársaságnak saját alkotmánya van. A régió területi határain belül az ország jogalkotó testülete által jóváhagyott dokumentum alapján működik..
- A köztársaság típusától függően az elnök vezeti. A parlament a törvényhozás, a kormány a végrehajtó. Az elnök vezetheti a végrehajtó hatalmat. A régió csak a köztársaság legfelsőbb szerveinek akaratát valósítja meg, ideértve a helyi jogi aktusok közzétételét is.
- A köztársaságban általában a legmagasabb állami hatalom szétválasztásának alapelve érvényes, az egyes testületek hatáskörei jogilag differenciáltak. A területet felszólítják döntéseik végrehajtására..
- Az alkotmányok többsége szerint a köztársasági elnök viseli jogi cselekedeteit, és az alkotmányban meghatározott esetekben a parlament felmentheti hivatalából. A törvény megsértéséért a régió vezetője polgári és büntetőjogi felelősséget visel.
- A köztársasági elnök képviseli az államot a nemzetközi kapcsolatok többi témája előtt és az ő nevében beszél. A terület nem tartozik a nemzetközi jog alá.
- Egy köztársaság elnökét a polgárok vagy a parlament választja meg határozott időre. A régió vezetőjét, mint állami tisztviselőt, az államfő nevezheti ki és elbocsáthatja..
- A köztársaság neve, határai stabilak és csak a köztársasági törvényhozó testület döntésével változtathatók meg. A régió nevét és határait e testület döntése megváltoztatja az állam igényeinek megfelelően.
