Az Orosz Föderáció közigazgatási felosztását nem lehet egyszerűnek hívni. A területi egységek között többek között köztársaságok és régiók vannak, amelyek jogi státusa nagyjából hasonló. A köztük lévő különbség megértése kulcsfontosságú a hazánkban jelenleg zajló nemzeti folyamatok finom megismeréséhez.
Cikk tartalma
- meghatározás
- összehasonlítás
- megállapítások
meghatározás
köztársaság - adminisztratív-nemzeti egység, az Orosz Föderáció egyfajta alanya, széles körű jogokkal, beleértve a saját alkotmánya, a saját nyelvét és a helyi törvényeket is. Ugyanakkor az ilyen szervezetek nem rendelkeznek szuverenitással, és nem választhatják el a szövetséget..
vidék - területi alapon létrehozott közigazgatási egység. Az Orosz Föderáció e tárgya magában foglalhat autonóm körzeteket, státusában pedig hasonló a régióhoz. A régió nem lehet az Orosz Föderáció egy másik alkotóelemének része, azonban egyesüléssel egyesíthetők.
a tartalomhoz ↑összehasonlítás
Így ezek a közigazgatási egységek az Orosz Föderáció alkotóelemei, és történelmileg egy bizonyos területen alakultak ki. A köztársaságok azonban nemzeti alapon alakulnak: (Adygea, Karélia, Csecsenföld, Mordovia). Egyetlen nép uralja őket, amelynek joga van az önrendelkezéshez: saját alkotmánya, nyelve, kultúrája és hagyományai.
A régiók egyetemesebbek és a területi elv szerint alakulnak. Nincs egy kifejezett nemzetiségük, tehát nincs szükség helyi alkotmány elfogadására. Sőt, egyértelműen több terület van: jelenleg 46, míg a köztársaságok csak 21. Státuszuk szerint szinte azonosak, ám történelmileg nagyobb figyelmet fordítottak a köztársaságokra, mint a centripetalus tendenciák provokatorjaira..
a tartalomhoz ↑megállapítások
- Az oktatás jellemzői. A régiót a területi elv szerint alakítják, míg a köztársaság - az országos szerint.
- Különleges kiváltságok. Egy köztársaságnak lehet saját alkotmánya és állami nyelve, míg egy régió csak a saját alapszabályát fogadhatja el.
- Száma. Oroszországi köztársaságok - 21 egység és régiók - 46 egység.