Manapság a geológia tudományok olyan komplexusa, amely a bolygónk szerkezetét, fejlődését, geológiai folyamatait, a földkéreg és a köpeny szerkezetét és összetételét vizsgálja. Gyakran más tudományok és tudományágak vesznek részt a kutatásban. Sokak számára ez a meghatározás túlságosan általánosnak tűnik, ezért próbáljuk kitalálni, hogy a geológiát mely részletesebben tanulmányozza. Kezdjük a történelem eltolódásával.
Cikk tartalma
- A geológia kialakulása és kialakulása
- A geológia szakaszai
- Mi a geológia felhasználása?
A geológia kialakulása és kialakulása
A geológia mint tudomány az ókori világban merült fel. Az első geológiai kutatást a híres Pythagoras végezte, aki a Kr. E. Hatodik században élt. Theophrastus görög tudós, akinek érdeklődési köre, amint az akkoriban gyakran megtörtént, egy egész csomó tudomány volt, Kr. E. A negyedik és harmadik század fordulóján elkészítette a "Kövön" című műt. Később az idősebb Plinius római tudós sok fémet és ásványi anyagot ismertet, és helyesen azonosította az borostyán eredetét.
Az AD első és második évezred fordulóján Abu Ali ibn Sina (Avicenna) és Al-Biruni néhány műveikben számos ásványt próbálnak besorolni. A Shen Kuo kínai tudós a tizenegyedik században, a hegyvidéki régiók fosszilis tengeri kagylóinak tanulmányozása alapján, előterjesztette a földképződés elméletét. A geológia gyors fejlődése azonban a reneszánszban kezdődött. Elsősorban Leonardo da Vinci és Girolamo Fracastoro nevekhez kapcsolódnak, akik azt sugallták, hogy a Föld története sokkal hosszabb, mint amit a Biblia mutat.
A tizenhetedik század végén megjelent egy olyan elmélet, amelyet Duvuvianizmusnak hívtak. Követői úgy gondolták, hogy a megkövesedett kőzetek a globális árvíz eredményeként keletkeztek. Ez természetesen nem egészen tudomány, de nem is vallás. A tizennyolcadik században a geológiát tovább fejlesztették az ipari forradalom kitörésével, amelynek eredményeként az ásványok iránti igény jelentősen megnövekedett. Ebben az időben válik valódi tudományá, amelynek klasszikus komponensei vannak:
hirdetés- a tudományos munka megosztása;
- módszerek;
- terminológia (fogalmi eszköz);
- rendszerezése;
- a korábban felhalmozott információk vizsgálata és elemzése.
A 19. század végén senki sem vitatta ennek a tudománynak a szükségességét és fontosságát. A legtöbb iparosodott országban különféle geológiai osztályok jelennek meg. Az Orosz Birodalomban a geológiai bizottság hozta létre 1882-ben, az Egyesült Államokban pedig a geológiai szolgálat (1879). Korunkban az ENSZ, hogy felkeltse érdeklődését a geológia iránt, 2008-at a Föld bolygó nemzetközi évének nyilvánította..
a tartalomhoz ↑A geológia szakaszai
A Föld szerkezetére vonatkozó sokféle információt nem lehet egyetlen tudományba bontani. A geológia olyan tudomány, amely a tudás hatalmas területét vizsgálja. Például a földkéreg tanulmányozására szolgáló tudományágak a következők:
- ásványtan;
- kőzettan;
- szerkezeti geológia;
- krisztallográfia.
A bolygónk bélében zajló folyamatokat vizsgáló dinamikus geológia a következő tudományágakból áll:
- tectonics;
- Volcanology;
- seismology;
- geocryology.
A leíró geológia feltárja az ásványok és kőzetek állapotát és eloszlását, különös tekintettel azok formáira, előfordulására és összefüggéseire. Ez a fajta korábban jelent meg, mint mások, mivel nem igényel bonyolult speciális felszerelést és alapvető ismereteket. Ezért lehetett létezése az emberi civilizáció korai szakaszában. A történeti geológia, ahogy a neve is sugallja, a múlt geológiai folyamatait vizsgálja. Különösen a litoszféra lemezek évszázados mozgásai, amelyek ütközésekor szeizmikusan veszélyes területek alakulnak ki.
a tartalomhoz ↑Mi a geológia felhasználása?
A legnyilvánvalóbb, nyilvánvalóbb haszon az ásványi lelőhelyek feltárása. A régió geológiai szerkezetének ismeretében feltételezhető, hogy a kövület milyen típusú fosszilis lesz. Nincs értelme az üledékes rétegekben dudos vagy metamorf kőzeteket keresni, azzal a különbséggel, hogy kis részüket gleccserek vagy tengeri áramlatok vezetik be. És fordítva: Izland lávamezői között nem fogszénet vagy olajat találni.
A geológiai ágazatok, például a vulkanológia, a tektonika és a szeizmológia fejlődése lehetővé teszi a földrengések és a vulkánkitörések előrejelzését. És bár az e természeti katasztrófákhoz vezető jelek az emberek már az ősi idők óta ismertek, a Föld köpenyének felső rétegeiben zajló folyamatok tanulmányozása lehetővé tette az előrejelzések kvalitatív magasabb szintre állítását. Sokan, akik nem vesznek részt ebben a tudományban, nem tudják, hogy a geológiát nemcsak az ásványi lerakódások vagy vulkánok, hanem a bolygónk bélrendszereiben zajló mélyreható folyamatok tanulmányozása érdekében ismerik. Ehhez ultramély kutatási kutakkal (például Kola) vagy mesterséges mini-földrengésekkel kell megítélni a Föld belső szerkezetét a szeizmikus hullámok áthaladásának jellege alapján. Az ilyen kutatások gyakorlati előnyei talán nem olyan nyilvánvalóak, mint az ásványok kutatása, ám kétségtelenül a jövőben ilyen ismeretekre lesz szükség és hasznos lesz az emberiség számára..
