A bíróság az állam sajátos szerve. Hatalma teljesen független a többi ágaktól - végrehajtó és törvényhozói. Az igazságszolgáltatást végző bíróság szabályozza a társadalom alanyai közötti kapcsolatokat, és az ügyek kivizsgálásával és a záróokmány kiadásával oldja meg a közöttük fennálló konfliktusokat. Ezt a folyamatot a törvény pontosan szabályozza..
Az igazságszolgáltatási rendszer nagy hierarchiát képvisel, amely általában az Alkotmánybíróságtól, a választott bíróságoktól és az általános joghatóságú bíróságoktól áll.
Mindegyik különbözik egymástól funkcióik, céljaik, hatásköreik, joghatóságuk és kompetenciájuk szempontjából..
A „rendes bíróság” kifejezés leggyakrabban jelentkezik általános bírósági bíróság. Megvizsgálják a joghatóságuk alá tartozó polgári, közigazgatási, büntetőjogi és egyéb ügyeket. A Választottbíróság az igazságszolgáltatást látja el az üzleti területen, gazdasági vitákkal foglalkozik.
Közös jellemzők
elvek. E bíróságok legtöbb közös vonása tükröződik az igazságügyi tevékenység alapelveiben. Minden bíróságot a törvény által megállapított eljárási szabályok irányítanak. A bírák státusa azonos, függetlenül attól, hogy hol gyakorolják hatáskörüket. Így fejezi ki az egyik alapelvet - az egység elvét. A jogszerűség, a függetlenség és a függetlenség elve abban rejlik, hogy a bíróság csak a törvény betûjének van alárendelve. Mindegyiket felkérik az egyén tiszteletének és méltóságának védelmére, a tárgyalás nyilvánosságának (nyitottságának) tiszteletben tartására és mindenki számára a jog biztosítására, hogy a bírósághoz forduljanak a személyes érdekek védelme érdekében..
A feladatok. Minden bíróság védi a polgárok vitatott és megsértett jogait, megvédi szabadságukat és bármely állam alkotmányos rendjét. Tevékenységeiknek eredményekkel kell járniuk a jogállamiság megerősítése, az új bűncselekmények és bűncselekmények megelőzése formájában. A hajók egészének létezését meghatározó fontos feladatok a következőknek tulajdoníthatók:
- Ellenőrzés a hatóságok tevékenysége felett, döntéseik jogszerűsége felett.
- A meglévő jogszabályok tisztázása és javítása.
- Részletes tanulmány és a gyakorlat általánosítása.
Mi a különbség a választottbíróság és a rendes bíróság között??
- tárgyak. Csak a polgárok, akik vállalkozói vagy egyéb gazdasági tevékenységet folytatnak - jogi személyek (képviselőik által képviselt) és az egyéni vállalkozók - fordulhatnak a választottbírósághoz. Kivételt képeznek a csődeljárások, amikor a vitás döntés a szervezet felszámolásáról, átszervezéséről vagy létrehozásáról szól, valamint a gazdasági szereplők nyilvántartásba vételével járó ügyek. Bármelyik személy fordulhat a rendes bírósághoz.
- Normatív jogi aktusok. A választottbíróság és a rendes bíróság eltérő törvények alapján működik. Az előbbiek tevékenységét a választottbírósági munkát szabályozó törvények határozzák meg. A rendes bíróságok különféle kódexek alapján vezérelnek, amelyek relevánsak a szóban forgó ügyben: a közigazgatási bűncselekmények kódexe, a büntető törvénykönyv vagy a polgári jogi törvénykönyv.
- igazságszolgáltatás. A választottbírósági bíróságnál a tárgynak gazdasági jellemzőkkel kell rendelkeznie, és elválaszthatatlanul összekapcsolódik vállalkozói vagy egyéb gazdasági tevékenységgel. A rendes bíróságok joghatósága alá tartoznak azok az esetek is, amelyek a közjogi viszonyokból merülnek fel, de tárgyuknak semmi köze nincs a gazdasági szférához..
- funkciók. Általában egybeesnek a fenti bíróságokkal. A fő különbség az, hogy a választottbíróság pontosan a vállalkozói tevékenység során helyreállítja a polgárok és szervezetek megsértett jogait.
- Bírósági eljárások. A tárgyalás szakaszai különféle szabályozási aktusokat hoznak létre. Az Orosz Föderációban a választottbíróság számára létezik egy külön választottbírósági eljárási kódex. Néhány hatáskört, például a kereseti nyilatkozat másolatának biztosítását a rendes bíróságon ruháznak fel, és a felperesnek a választottbírósági eljárás során meg kell adnia azokat. Leggyakrabban a választottbírósági eljárás kizárja a tények szóbeli igazolását, és a dokumentumok támogatását részesítik előnyben. Nehézségek merülhetnek fel a viszontkereset benyújtásakor, mivel a választottbírósági eljárás szigorú határidőkkel rendelkezik.
- célok. A választottbíróságnak, a szokásos ellentétben, nemcsak az ügy rendezése, hanem az ilyen jogsértések megelőzése is célja. E tekintetben az igazságügyi statisztikákat egy külön felhatalmazott egység vezette.
- Jogalkotási kezdeményezés. A joghatósági ügyekben a választottbíróságnak joga van javaslatot terjeszteni a szabályozási aktusok javítására, valamint jogalkotási kezdeményezése is van, míg a rendes bíróságnak nincs utóbbi.
A fentiek összefoglalásával fontos megjegyezni a választottbírósági eljárás állításának bonyolultságát a dokumentumok időigényes feldolgozása során annak megfontolása céljából. Az e bíróságoknak alárendelt ügyek kategóriája nagyobb erőfeszítést igényel a bizonyítékok szolgáltatására. Az eljárás lefolytatásának speciális megközelítése hosszabb időtartamot eredményez az általános joghatósággal rendelkező bíróságokhoz képest.
