Hogyan különbözik az asszociáció az unió leírásától és a fő különbségektől?

Mindkét fogalom tág értelemben a polgárok vagy szervezetek, vállalkozások és intézmények egyesülését jelenti, hogy számukra közös célokat érjenek el. Egyes országokban a nonprofit, állami szervezetek egyesülését (szakszervezetét) elismerik szervezetük egyik formájának..

Hogyan készülnek?

Az egyesületek és szakszervezetek tevékenységét az ország jelenlegi jogszabályaival összhangban végzik. Általában ezek a polgári törvénykönyv, valamint az állami (nonprofit) szervezetek működését szabályozó normák.

Egyesületeket vagy szakszervezeteket általában annak érdekében hoznak létre koordinálja tagjai tevékenységét. Ez a koordináció vonatkozhat a vállalkozói tevékenységekre, valamint a profithoz nem kapcsolódó munkára is. Tevékenységük fontos területe az emberi jogok, amelyek lehetnek az ilyen egyesületek tagjainak közös érdekeinek védelme, amelyek lehetnek vagyoni jellegűek..

Ha különféle jogi személyeket egyesítenek egyesületekké vagy szövetségekké, akkor ezek kereskedelmi és nem kereskedelmi szervezetek is lehetnek. Ennek szükségessége általában olyan szervezeteknél merül fel, amelyek tevékenységeik tartalma homogén.

Állami regisztráció után az egyesület jogi személyiséggé válik. Ez azt jelenti, hogy felhasználhatja a jogot az alapdokumentumokban meghatározott célok elérésére:

  • Ingatlan- és nem vagyoni jogok megszerzése
  • Legyen tagja a polgári jogi kapcsolatoknak
  • Védje tagjai és maguk jogait és törvényes érdekeit azáltal, hogy képviseli érdekeiket állami és más testületekben
  • Hozzon létre vállalkozásokat és szervezeteket, ideértve a médiát is
  • A kormányzati ügynökségektől és az önkormányzatoktól a törvényben előírt feladataik teljesítéséhez szükséges információk megszerzése
  • Javaslatok benyújtása az illetékes állami szervek számára
  • Rendezzen tömeges eseményeket, tájékoztassa a nyilvánosságot tevékenységeikről.
Az egyesületeknek, mint más jogi személyeknek is, tevékenységeikről nyilvántartást kell vezetniük. Összeállítják és eljuttatják a kormányzati ügynökségekhez a kötelező statisztikai információkat, a törvényben előírt pénzügyi és adóbevallásokat.

Tagság bennük

Az egyesületek és szakszervezetek működése alapja  kizárólag önkéntes tagsággal. Nekik nincs joguk az egyesület tagjait bármilyen módon irányítani. Az egyesület tagjai általában aláírják az alapító okiratot és az egyesület alapszabályát. A meghatározott szerződés deklarálja a létrehozás céljait és a feltételeket, amelyek meghatározzák a benne való részvétel lehetőségét. A charta rögzíti státusát, amely alapvető fontosságú az állami szervekkel és más személyekkel fenntartott kapcsolatok szempontjából.

Az egyesület legfelsõbb testülete elismert tagjai közgyűlése. Kompetenciáját és eljárását a charta határozza meg. Az Egyesület tagjai képviselői közül egy közgyűlés alkotja végrehajtó testületét. Minden tag jogilag teljesen független. Felelősségét az egyesület kötelezettségeiért, annak végrehajtásának eljárását az alapszabály vagy az alapító okirat rögzíti. Maga az egyesület azonban nem felel a tagjai kötelezettségeiért.

Az egyesületek és szakszervezetek tevékenységüknek az alapszabályuk által meghatározott céljain belül szabadon választhatják meg az egyes területeket. A tagságuk nem jár tagjainak az állam által nyújtott előnyökkel, és nem szolgálhat alapul tevékenységük korlátozására sem. Az ilyen szövetségek nemzeti, helyi vagy nemzetközi státuszt szerezhetnek. Önkéntes alapon maguk is létrehozhatnak szövetségeket és szövetségeket, azzal a joggal, hogy mások tagjai legyenek. Az ilyen szervezetek közötti kölcsönös segítségnyújtási és együttműködési megállapodások megkötésének gyakorlata széles körben elterjedt..

Pénzügyi alap

A törvényben előírt feladatok végrehajtásának megszervezése érdekében saját vagyont képeznek, amely az egyesület (szakszervezet) tulajdonává válik. Először is ezek a belépési és tagsági díjak, valamint a résztvevők önkéntes adományai. Csak az alapító okmányokban megjelölt célokra szabad felhasználni. Az egyesület vagy a szakszervezet tagjai nem jogosultak erre a tulajdonra. Az egyesület anyagi alapjának kialakulása a következőkből adódik:

  • Adományok és önkéntes hozzájárulások készpénzben és tárgyi formában.
  • Átalányösszeg és a tagoktól származó időszakos bevételek.
  • Értékpapírokból és bankokon elhelyezett betétekből származó bevételek.
  • Ingatlan nyereséges felhasználásából származik.
  • Egyéb, törvény által nem tiltott jövedelem.
Az egyesület nyereségét nem osztják szét a tagok között. A törvény, az alapító okiratok vagy a bírósági határozat által előírt módon az egyesület felszámolható vagy átszervezhető. A törvény megsértése esetén pénzbírság és figyelmeztetés formájában szankciókat lehet alkalmazni az egyesületre (szakszervezetre). Egyes esetekben az egyesület tevékenysége átmenetileg megtiltható, vagy jogi személyként kikényszeríthető és felszámolható..

Unió vagy egyesület

Az „unió” elnevezést, amely általában megegyezik a társulás szóval, gyakran olyan államok társulására utalják, amelyeket felszólítanak arra, hogy hozzájáruljanak az összes közös feladat megoldásához. Például. Az Európai Unió, a Szovjetunió, a Dél-afrikai Unió stb. A csoportokat a különböző területeken folytatott tevékenységeik és a kölcsönösen előnyös együttműködés összehangolására hozták létre.