Az igazságkeresés elkerülhetetlenül tévedéshez vezet. E bonyolult fogalom bármilyen meghatározása annak csak egy részét tükrözi, amely nagyobb vagy kisebb mértékben megfelel az ember elképzeléseinek az ítéletek igazságáról és hamisságáról. Egész szellemi és lelki életünk az igazság kereséséből áll, ám abszolútnak tekintett meggyőződés, vélemény vagy bölcs kijelentés téveszmévé válik. Annak érdekében, hogy a kör nem záródik be, világos képet kell adni arról, hogy mi az igazság, és hogyan különbözik a hibától.
Cikk tartalma
- meghatározás
- összehasonlítás
- megállapítások
meghatározás
Az igazság filozófiai jelentése értelmében az objektív valóság megfelelő tükröződése a szubjektív emberi tudatban. Az igazság klasszikus fogalmát Arisztotelész fogalmazta meg a tudás és az objektíven létező valóság megfeleléseként. Ez az univerzális formula alkalmazható bármilyen emberi mentális tevékenységre, és a materializmus eszméinek alapjául szolgál a világ megismerhetőségére vonatkozóan..
csalódás - téves meggyőződés, megítélés vagy a valóság másfajta intellektuális tudatossága, korlátozott ismereteket tartalmaz, vagy a dolgok objektív állapotával való ellentmondásukat testesíti meg.
a tartalomhoz ↑összehasonlítás
A téveszmék mindig tévedés. Az emberek hajlamosak tévedni az önértékelés során, elfogadják a hamis értékeket erkölcsi normaként, tévesen ítélik meg mások véleményét, téves véleményeket osztanak egymással. A hiba sajátossága az, hogy egy ideje úgy tűnik, hogy az élet igazsága, az igazság, és nem kérdőjelezhető meg, és még inkább - elemezve..
A személyes tévhit belső konfliktushoz vezet, amely hozzáállás felülvizsgálatát igényli. A tudományos hibákat az új elméletek bizonyításával megcáfolják, helyességük többszörös megerősítésével alapkutatással és gyakorlati kísérletekkel..
hirdetés
A klasszikus értelemben vett igazság abban különbözik a téveszmésektől, hogy kritériuma az objektív valóság, mint változó, dinamikus egység értékelése. Az igazság relativitáselmélete az emberi tudás egy bizonyos szintjét tükrözi, amely csak a jelenségek természetéről és az élet lényegéről szóló konkrét reprezentációk keretein belül létezik..
A relatív igazság megegyezik a világ ismeretének felismerésével. Absztrakt fogalomként létezik, amely nem igényel pillanatnyi megerősítést, de magában foglalja az igazság tartalmának változékonyságát az emberi gondolkodás dialektikus fejlődésében.
Az igazság logikus és következetes. Ha az ítéletnek nincs logikája, elveszíti az egyértelműséget, hibás és hibához vezet. Ebben az esetben az igazság mint értékelési kategória értelmet veszít.
A vallási dogmák nem tekinthetők igaznak. Bármely vallás alapja nem az empirikus tudás, hanem a feltétel nélküli hit, amely nem igényel bizonyítékot a megbízhatóság szempontjából. A teozófusok Isten abszolút igazságát hirdetik ki, és az igazság fogalmát spirituális tartalommal látják el, amelyet csak szenzoros, nem pedig szellemi tapasztalat igazolhat..
a tartalomhoz ↑megállapítások
- A tévképzés olyan ismereteket tartalmaz, amelyek nem felelnek meg az objektív valóságnak. Az igazság tudatában megfelelően tükrözi a világ jelenségeinek lényegét.
- A tévhit a téves ítéletekből származik. Az igazság szigorúan logikus, és az intellektuális tapasztalat megerősíti..
- A tévképzet megdöntést igényel. Lehetetlen megcáfolni az igazságot.
- A tévképzet vallásos lehet. Az ítélet igazsága nem esik egybe a vallási hiedelmekkel.
- A csalódás eltorzítja a valóságot, és új téveszmékhez vezet. Az igazság tisztázza a tudatot és javítja az emberi ismereteket.
