Mi a tényleges különbség a két első pillantásra, azonos jelentéssel bíró szó között? Valójában sokan szabadon használják beszédükben mind a „nullát”, mind a „nullát”, nem ismerve a valódi lexikai jelentését. Erre a kérdésre az orosz nyelv szókincsének és nyelvtanának tanulmányozása során lehet választ adni. A kapott adatok alapján kiderül, hogy „mi a különbség a„ nulla ”és a„ nulla ”között.
A háztartási környezet gyakran beszédünket rendezetlensé teszi. Az emberek egyre inkább az anyanyelvük egyszerűsítését veszik igénybe, idegen szókincsre cserélik őket, és elveszítik a kontextusban szükséges formák használatának szabályait. Sok hasonló hiányosság létezik a modern oroszban, de ebben a cikkben megállunk és részletesen megvizsgáljuk az „üresség” helyes formájának használatát különféle helyzetekben.
Egy kis történelem
A nulla történelmileg idősebb. Közép-Európából Péter I. uralma alatt jött hozzánk. "Nulla" viszont a skandinávoknak köszönhetően megjelent az orosz talajon. Az orosz nyelv ortopéd szótáraiban a „nulla” elavult formában, a „nulla” pedig modern.
Jellemzők
Valójában ezek a szavak nem szinonimák. Nem cserélhetők, de egyenlők. Ezek a tényezők képezik a fő hasonlóságokat és különbségeket közöttük. Az egyik lehetőség csak meghatározott esetekben, de a másikkal is használható. Ez az alábbiakban bemutatott példákra vezethető vissza..
Egy másik érdekes vonás ezeknek a szavaknak a kis- és nagybetűk formái. Tehát a "nulla" szót használjuk a nominációs és a vádló esetekben, más opciók helytelenek lesznek, nem adhatunk hozzá végződéseket, például mondjuk: "nulla közelében". A "nulla" esetén minden más, kivétel nélkül minden esetben megváltozik, például: kezdje nullából, add nullához, ne legyen egyenlő nullával, nullához közel, nullához, nullá váljon, stb. Vannak származékok is: nulla, nullifikáció, nullázás. Példák mondatokra származékokkal:
- A nulla meridiánt Londonnak is nevezik, mert pontosan áthalad Nagy-Britannia fővárosán.
- Az értékcsökkenött papírpénz állami törlésének folyamata érvénytelenítés.
- Valamilyen okból a bank visszaállította az összes számlát.
A fenti példák alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a „nulla” rugalmasabb az új formák beszédben való használatának szempontjából, a szó. A "nulla" gyakoribb a stabil mondatokban.
Szemantikus, lexikális jelentés
- Semmi hiánya (nulla rubel a számlán)
- A beállított érték, a fizikai mennyiségek (nyomás, hőmérséklet, idő stb.) Kiszámításának kezdete
- A munka, a munka legkisebb értékelése (a gép által végzett munka nulla)
- Ki tudja, nincs értelme, jelentéktelenség (ez a személy egyáltalán nem tudja, hogyan kell élni, "teljes nulla")
Megfelelő használat
A műszaki területeken (fizika, matematika, informatika) a „nulla” gyakoribb, a humán tudományban pedig a „nulla”.
Rajzoljunk egy analógiát, a legszembetűnőbb példa: abszolút nulla (fizika) - abszolút nulla (egy személyről). Ebből a párból kiderül, hogy a „nulla” és a „nulla” jelentése mindkét esetben azonos (hasonlóság), de lehetetlen egymással helyettesíteni, mivel ezeknek a szavaknak a tárgyai teljesen eltérőek, nem kapcsolódnak egymáshoz (különbség)..
Általános felhasználási példák: nulla-nulla szám, hőmérséklet nulla alatt, nulla érzelmek, türelem nullánál, nulla végződés, nulla figyelem, nulla funkció, nulla bot nélkül, nulla óra stb..
Érdemes megemlíteni ennek a szavaknak a használatát a matematikában, ez nagyon specifikus. Mindkét opció felhasználható a számításokban, például: nullát nyolcra, nulla pontot két százalékra, kivonni a tizenöt pontot nulláról, nem osztható nullával stb. Vannak ilyen kifejezések: csökkentjük a kifejezést nullára, végezzük számításokat nullával, egyenlünk nullára.Végezetül visszatérünk a cikk elején felvetett fő kérdéshez. Első pillantásra általános és nem csoda, hogy kérdés. De anyai, nagyszerű nyelvének mély szintézisét és elemzését követelte. Remélem megtalálta, amit keresett, és ez a cikk hasznos volt számodra. Tanuljon, és ne felejtse el anyanyelvét. Sok szerencsét!
