A legegyszerűbb ítélet meghozatalához szavakra van szükség. A beszédben való alkalmazásukat azonban a helyességre, pontosságra, következetességre és a stilisztikai kompatibilitásra vonatkozó követelményeknek kell alávetni. Ezekre a követelményekre épülnek a szavak egy mondatba, amelynek minimális szintaktikai egysége a kifejezés.
Cikk tartalma
- meghatározás
- összehasonlítás
- megállapítások
meghatározás
A szó - egy lexikai egység nyelvtani jellemzőkkel, amely megfelel a beszéd egy bizonyos részének. A szónak információs funkciója van, és minden ítélet szemantikai alapját képezi..
összeállítás - A mondat részét képező minimális szintaktikai beszédegység. A kifejezés két vagy több szóból áll, amelyek nyelvtani és jelentéssel bírnak egymással kapcsolatban.
a tartalomhoz ↑összehasonlítás
Egy szót a beszéd részeként, önálló lexémmának, egy bizonyos nyelvtani kategóriába tartozó nyelvi elemnek tekinthetünk. A szó szerkezete a lexikai magból áll - a gyökér és a formáló részek: előtag, utótag és vég.
A szóbeli és az írásbeli beszéd szempontjából azonban ezek a jellemzők nem elegendőek ahhoz, hogy a mondaton kívüli szó elvégezze a legfontosabb információs és kommunikációs funkciókat.
hirdetésCsak egy mondatban jelenik meg a szó teljes lexikális jelentése. A nyelvtani alapon kívül a mondat olyan szavakat is tartalmaz, amelyek kiegészítik és tisztázják annak jelentését. A nyelvtanilag rokon csoportokban egyesítve kifejezéseket alkotnak.
A kifejezés azon az elvön épül, hogy a fő és függő szavakat összehangolás, ellenőrzés vagy szomszédság segítségével kombinálják:
zöld lombozat, vaskarika, fényes nap (megfelelő);
vacsorázni az asztalnál, inni teát, vigyázni egy gyermekre (menedzsment);
nagyon jó, holnap nyolckor pénzvita (szomszédos).
Egy mondat, mint egy szó, kiegészítõ tagként szerepelhet a mondat szintaktikai struktúrájában: kiegészítések, körülmények, általános meghatározások. Ebben az esetben azt egésznek tekintik, és az ilyen mondattípusokra jellemző írásjelekre vonatkoznak.
a tartalomhoz ↑megállapítások
- A szó a nyelv alapvető lexikai egysége. Szemantikus jelentéssel bír, amelyet bármilyen kontextuson kívül meg lehet ismerni..
- A mondat a mondat részét képező minimális szintaktikai egység. A beszédben a kifejezés csak a mondat többi szerkezeti elemével összefüggésben használható..
- A kifejezés két vagy több szóból áll.
- A szót a beszéd részeként érzékelik: főnév, melléknév, ige, névmás.
- A mondat nem része a beszédnek. A javaslatban másodlagos tagként jár: kiegészítések, meghatározások vagy körülmények.