Mi a különbség a közszolgálat és a közszolgálat között?

Az állam kialakulása meghatározza a közszolgálat kialakulását, amely eszköz az állam feladatainak teljesítéséhez. A közszolgálati testületek kapacitása az összes kormányzati ág, valamint a helyi hatóságok szervezésétől, működésétől és politikai akaratától függ. A közrend hatékonysága a köztisztviselők magas szakmai színvonalának és az ország jogszabályainak betartásának köszönhető.

A közszolgálat sajátosságai

A közszolgálat magában foglalja a magasan képzett polgárok szolgáltatási tevékenységeit, akik képesek biztosítani az összes állami szerv és az állami hatalom alanyának hatáskörének gyakorlását. Mivel a szolgáltatásban való részvétel egyik feltétele a professzionalizmus, ennek megfelelően a megfelelő képzettséggel rendelkező polgárok kormányzati ügynökségekben pozíciókat tölthetnek be, feltéve, hogy vannak igazoló dokumentumok.

Az állami tevékenységek végrehajtása több irányban megvalósítható:

  • Politikai megközelítés, amely az állami struktúrák és az egész társadalom hatékony kölcsönhatásából áll.
  • Szociológiai megközelítés elvégzi a közszolgálat gyakorlati oldalát, a hatékonyság szintjét és a végrehajtás problémáit.
  • Társadalmi megközelítés a köztisztviselők gyümölcsöző társadalmi tevékenységeiben rejlik.

Ez a szolgáltatás nemcsak az állam által kitűzött konkrét célok eléréséhez, hanem a polgárok jogainak megőrzéséhez is rejlik..

A közszolgálat fontos jellemzője officiality. Ez azt jelenti, hogy köztisztviselő csak a megfelelő végzettséggel rendelkező polgár, aki felhatalmazással rendelkezik és csak hivatalos kormányzati szervekben lát el hivatalos feladatokat..

Közszolgálati jellemzők

A közszolgálat a közszolgálat egyik variációja és képviseli a polgárok hivatalos kötelezettségeinek gyakorlását a szövetségi testületek és állami szervezetek hatásköreinek teljesítése érdekében, valamint az olyan személyek számára, akik az állam megfelelő struktúráiban betöltik a pozíciókat.

Különbséget kell tenni a szövetségi és a regionális szolgálatok között. A különbség a felelősségvállalásban és a döntések meghozatalában rejlik az állami és az egyes régiók szintjén..

A közszolgálat funkcionálissága nemcsak az állami szervek célja, hanem garantálja a közéletben tervezett megvalósítását is. Vagyis az állam célja a társadalom kedvező fejlődésének biztosítása, mind erkölcsi, mind anyagi szempontból..

Az állami közszolgálat funkcionális célja az alábbiakból áll:

  • Egyenlő feltételek biztosítása a társadalom szellemi és anyagi fejlődéséhez.
  • Az állami struktúrák koordinálásának szervezetei.
  • A fontos kormányzati döntések jóváhagyása.
  • A szakmai alkalmazottak kiválasztása a kormányban.
  • Stratégiai tervek kidolgozása az állam politikai, társadalmi, gazdasági szférájában.

Az állami és a közszolgálatok közötti hasonlóságok és különbségek

Mivel a közszolgálat a közszolgálat egyik lehetősége, szolgálati elveik ugyanazok lesznek. Ezek a következőket foglalják magukban: föderalizmus, legitimitás, a polgárok jogainak és szabadságainak szabálya, a közszolgáltatáshoz való egyenlő hozzáférés, a kormánytisztviselők professzionalizmusa.

Az állami és a közszolgálatok megkülönböztető jellemzői a következők:

  1. besorolás. A közszolgálat polgári, katonai és rendészeti szolgálatokat foglal magában. A közszolgálat szövetségi és regionális szolgálat.
  2. Tevékenységi területek. A közszolgálat több terület tevékenységeire összpontosít. A közszolgálat biztosítja az állami hatalmak egy meghatározott irányba történő végrehajtását.
  3. Hozzáférés a kormányzati tevékenységekhez. A közszolgálatban egyes struktúrák nem tudnak nyílt hozzáférést biztosítani tevékenységeikhez (katonai vagy rendészeti szolgálatok). A közszolgálat nyílt hozzáférést biztosít a tisztviselők hivatalos tevékenységeihez.
  4. A polgárok szolgálatba történő felvételének eljárása. A közszolgálatba való felvételkor bizonyos esetekben nem kerül sor versenyre. A közszolgálatot az jellemzi, hogy a polgárok csak versenyképes alapon fogadják el a tisztviselõket.